Madžarski jezik

7. stran

Prekmurski madžarski jezik in njegova raba

Raba prekmurske madžarščine se razlikuje od svoje jezikovne različice na območju Madžarske v dveh stvareh. Na eni strani je bolj narečna, v svoji narečnosti pa bolj arhaična, torej dvojna obrobna situacija, tudi kot posledica zgodovinskih dogodkov, ki so bistveno spremenili pokrajino. Na drugi strani pa je jezik močno kontakten, obstoj slovenizmov (sposojenke državnega jezika) se kaže tako v jezikovni rabi kot tudi na jezikovni ravni (Bokor 2001: 46). Tako narečna zaprtost kot tudi kontaktnost sta posledica dane jezikovne situacije.

Poglejmo si nekaj primerov sposojenk, ki so lahko na eni strani neposredni, torej telesni, na drugi strani pa posredni, torej netelesni. Posredni kontaktni pojavi: a halljuk egymást 'felhívjuk egymást', a civil katona 'polgári szolgálatos személy', az elesik a vizsgán 'megbukik', a föllépésem van 'zárótanítási órát tartok', átír 'lemásol', elesik a vizsgán 'megbukik', eldob 'megbuktat', piros bor 'vörösbor'; neposredni kontaktni pojavi: a halljuk egymást 'felhívjuk egymást', a civil katona 'polgári szolgálatos személy', az elesik a vizsgán 'megbukik', a föllépésem van 'zárótanítási órát tartok', átír 'lemásol', elesik a vizsgán 'megbukik', eldob 'megbuktat', piros bor 'vörösbor'; és közvetlen kontaktusjelenségek: a gúzsva 'tömeg', a gájb 'láda', 'rekesz', a docent 'docens', a kalorifer 'hősugárzó', a kolek 'okmánybélyeg', a csáztiz 'meghív valakit egy étterembe, és fizeti a számláját', podpora 'támogatás', nogomet 'futball, foci’, lekarna 'gyógyszertár' prvi del sestavljene besede je neposredni kontaktni pojav (Bokor 2001: 39, Kolláth 2003: 351–352, Péntek 2002: 259–260).

Strokovna literatura:

József Bokor 2001. A szlovéniai magyar nyelv és használata a szlovéniai Muravidéken az ezredforduló küszöbén. Magyar Nyelv 97/1, 34–52.
Anna Kolláth 2003. (Kontaktus)nyelvjárás és anyanyelvoktatás: egy készülő „jelenségprognózis” elé. Magyar Nyelvjárások 41, 349–354.
János Péntek 2002. A nyelvi környezet és a helyesírás. Magyar Nyelvőr 126/3, 257–263.


Najbolj značilna za narečje sta obstoj in aktivna raba t. i. narečnih besed. To je leksikalna enota, ki je v danem pomenu ali obliki značilna za določeno narečno območje ali lokalno narečje. Dialektologi te leksikalne enote zbirajo v obliki seznamov ali slovarjev. S klikom na sliko boš slišal prekmursko narečno in knjižno različico besede.


Risbe je narisala: Tajda Perša

S klikom na sliko boš videl/a sposojenko in knjižno različico danega pojma.

Reki in pregovori so biseri jezika. Nosijo večstoletne izkušnje in znanje govorcev ter vsebujejo družbenotvorne norme skupnosti. Obstajajo v vsakem jeziku, v podobnih kulturah se izoblikujejo na podoben način, kar kaže na soroden pogled na svet.

Nekaj frazemov, ki obstajajo tako v slovenščini kot madžarščini:

Le a kalappal előtte.

Kapo dol.
Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Kdor drugemu jamo koplje, sam vanjo pade.
Ki korán kel, aranyat lel.

Rana ura – zlata ura.
Esik, mintha dézsából öntenék.

Lije kot iz škafa.
Bámul, mint borjú az új kapura.

Gleda kot tele v nova vrata.
Az idő pénz.

Čas je zlato.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

Kar danes lahko storiš, ne odlašaj na jutri.
Szegény, mint a templom egere.

Reven kot cerkvena miš.
A kisujjában van.

Imeti kaj v malem prstu.
Az alma nem esik messze a fájától.

Jabolko ne pade daleč od drevesa.
A rajzokat készítette: Tajda Perša

Zaslonsko sliko je napisala: Bea Feher
Prevajalka: Žužana Kerčmar Furjan
Urednica: dr. Annamária Gróf
Zaslonsko sliko je recenzirala: dr. Orsolya Nádor
Jezikovni lektor: dr. Melita Zemljak Jontes