Magyar nyelv

7. oldal

A muravidéki magyar nyelv és nyelvhasználat

A muravidéki magyar nyelvhasználat két dologban teljesen más, mint a magyarországi. Egyrészt nyelvjárásiasabb, és nyelvjárásiasságában archaikusabb, a kétszeres peremhelyzet, meg a térség létét merőben megváltoztató történelmi sorsesemények következtében. Másrészt erősen kontaktusos, a szlovenizmusok (államnyelvi eredetű kölcsönszók) megléte ma már nem csak nyelvhasználati, de nyelvi szintű is egyben (Bokor 2001: 46). Mind a nyelvjárásba zártság, mind pedig a kontaktusosság az adott nyelvi helyzet következménye.

Nézzünk néhány példát a kölcsönzésekre, amelyek egyrészt közvetlenek, azaz testesek, másrészt közvetettek, azaz testetlenek lehetnek. Közvetett kontaktusjelenségek: a halljuk egymást 'felhívjuk egymást', a civil katona 'polgári szolgálatos személy', az elesik a vizsgán 'megbukik', a föllépésem van 'zárótanítási órát tartok', átír 'lemásol', elesik a vizsgán 'megbukik', eldob 'megbuktat', piros bor 'vörösbor'; és közvetlen kontaktusjelenségek: a gúzsva 'tömeg', a gájb 'láda', 'rekesz', a docent 'docens', a kalorifer 'hősugárzó', a kolek 'okmánybélyeg', a csáztiz 'meghív valakit egy étterembe, és fizeti a számláját', podpora 'támogatás', nogomet 'futball, foci’, lekarna 'gyógyszertár' stb. változók első tagja közvetlen kontaktusjelenségek (Bokor 2001: 39, Kolláth 2003: 351–352, Péntek 2002: 259–260).

Szakirodalom:

József Bokor 2001. A szlovéniai magyar nyelv és használata a szlovéniai Muravidéken az ezredforduló küszöbén. Magyar Nyelv 97/1, 34–52.
Anna Kolláth 2003. (Kontaktus)nyelvjárás és anyanyelvoktatás: egy készülő „jelenségprognózis” elé. Magyar Nyelvjárások 41, 349–354.
János Péntek 2002. A nyelvi környezet és a helyesírás. Magyar Nyelvőr 126/3, 257–263.


A nyelvjárások egyik legjellemzőbb sajátossága az ún. tájszók megléte és aktív használata. A tájszó olyan lexikai egység, amely az adott jelentésben vagy alakban csak egy-egy nyelvjárási régióra vagy helyi nyelvjárásra jellemző. Tájszójegyzékekbe, tájszótárakba gyűjtik őket a nyelvjáráskutatók.
A rajzokra klikkelve láthatod az adott fogalom megnevezésének muravidéki nyelvjárási alakját, illetve a standard változatot.


A rajzokat készítette: Tajda Perša

A képre kattintva megláthatod az adott fogalomnak megfelelő kölcsönszót és a standard változatot.

A szólások és közmondások a nyelv gyöngyszemei, amelyek a beszélők sok évszázados tapasztalati tudását és közösségformáló normáit tartalmazzák. Minden nyelvben megtalálhatók, a hasonló kultúrákban sokszor azonos módon fejeződnek ki, ami az azonos világlátást is érzékelteti.
Néhány frazéma, amely szlovénul és magyarul is létezik:

Le a kalappal előtte.

Kapo dol.
Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Kdor drugemu jamo koplje, sam vanjo pade.
Ki korán kel, aranyat lel.

Rana ura – zlata ura.
Esik, mintha dézsából öntenék.

Lije kot iz škafa.
Bámul, mint borjú az új kapura.

Gleda kot tele v nova vrata.
Az idő pénz.

Čas je zlato.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

Kar danes lahko storiš, ne odlašaj na jutri.
Szegény, mint a templom egere.

Reven kot cerkvena miš.
A kisujjában van.

Imeti kaj v malem prstu.
Az alma nem esik messze a fájától.

Jabolko ne pade daleč od drevesa.
A rajzokat készítette: Tajda Perša

Szakirodalom:
Bokor József 2001. A szlovéniai magyar nyelv és használata a szlovéniai Muravidéken az ezredforduló küszöbén.
Magyar Nyelv 97/1, 34–52. 
Kolláth Anna 2003. (Kontaktus)nyelvjárás és anyanyelvoktatás: egy készülő „jelenségprognózis” elé.
Magyar Nyelvjárások 41, 349–354.
Péntek János 2002. A nyelvi környezet és a helyesírás. Magyar Nyelvőr 126/3, 257–263.