Szomszédos népek és kultúrák

Találkozáskor a fiúk többnyire, a férfiak pedig mindig kézfogással üdvözlik egymást. A férfiak nőkkel csak akkor fognak kezet, ha a nő nyújtja a kezét, bár ez a szokás lassan kezd eltűnni. Idősebb urak a nőknek kezet is csókolnak, de ma már ez a gesztus is nagyon ritkán fordul elő. Az egészen közeli barátok kétszer, a Muravidéken háromszor arcon csókolják egymást. A fiatal lányok és az idősebb nők is többnyire ezzel a rituáléval üdvözlik egymást. Az üzleti életben ezt a gesztust kerülni kell. Bemutatkozáskor a teljes nevet illik használni.

Magyarországon rengeteg nő sikeres az üzleti életben. De a korábbi évszázadok férfiközpontú kultúrájának továbbélése miatt folyamatosan bizonyítaniuk kell a rátermettségüket. Viszont, ha külföldiként látogat egy üzletasszony Magyarországra, nem kell aggódnia, a férfiak a legnagyobb tisztelettel és udvariassággal kezelik majd.

Magyarországon a megbeszélés időpontját már hetekkel előbb írásban egyeztetni kell e-mailen vagy telefonon. Az ezzel kapcsolatos levelet – ha magyarul nem megy – német vagy angol nyelven ajánlatos megfogalmazni. Nyárai Beatrix szerint érdemes a találkozó időpontját többször is egyeztetni. A magyar üzletemberek zöme ugyanis túl sok munkát vállal, és ezért előfordul, hogy megfeledkezik a megbeszélt programokról. A magyarokra a pontosság jellemző, jobb öt perccel előbb ott lenni a megbeszélésen, mint öt perccel később. Ha nem beszélünk magyarul, érdemes tolmács közreműködését igénybe venni (Nyárai 2008). A magyarok nyelvtudása az európai átlagtól elmarad, de az üzleti életben az angol és néhol a német nyelv tudása is jellemző.

Az öltözködést jobb minél egyszerűbb stílusra korlátozni, a megszokott sötét, elegáns, hagyományos szabású öltözék lehet a legjobb választás.

A magyarok inkább a pesszimistább népek közé tartoznak. Gyakran először mindennek a sötét oldalát látják még akkor is, ha nincs rá okuk. Fontos számukra a család és sokak számára a vallás. Magasan képzettek, és nagy elméleti és szakmai tudással rendelkeznek, bár a felnőttképzés területén lenne még teendő, s az egyetemek sincsenek túlságosan jó helyzetben manapság. A hazafiság érzése erős a magyarokban (G. Hinkelman 1998: 249 idézi Nyárai 2008: 27), ebben azonban nem különböznek a Kárpát-medence többi népétől.

Nem szerencsés etnikai, politikai, vallási kérdéseket érinteni, ha csak felületesen ismerjük a partnerünket. Mielőtt Magyarországra megyünk, tájékozódjunk a történelemről, mert ez egyike a magyar identitás meghatározó jegyeinek. Az ország lakossága politikailag erősen megosztott. A véleményalkotás általában nagyon határozott, gyakran merev. Az újkori történelem hibáival még nem sikerült kellően szembenézni. Egyebek mellett, sok negatív véleményt tapasztalhatunk a cigányság és zsidók tekintetében. A 2010-es évek gazdasági válsága is erősíti ezeket a jelenségeket. Ugyanakkor a szocializmus évtizedeire visszaemlékezve egyre inkább a kedvezőbb foglalkoztatási, biztosabb megélhetési helyzetet állítják a középpontba. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés rendkívül érzékenyen érintette a magyar lakosságot, akárcsak az 1956-os forradalom (ezekről bővebben olvashatsz a történelem témakörnél). Akik részt vettek benne, vagy a családjukban van kivándorolt, azok szívesen szóba hozzák, akik viszont csak a történelemkönyvből ismerik, azok számára ez nem meghatározó élmény, csak egy a megtanult leckék közül. Ez ismét magában rejti a nemzedéki vagy a szemléletbeli konfliktusok lehetőségét, tehát inkább érdemes elkerülni a témát.

Ritkán rendeznek a vendéglátók otthonukban vacsorát, inkább éttermekbe szokás vinni a vendégeket. Külföldi vendégeket általában olyan helyre viszik, ahol élő cigányzene szól, és ahol megkóstolhatják a legmagyarosabb ételeket. Fontos szempont még, hogy az adott település ismert helyén legyen az étterem, pl. Budapesten a Halászbástya, a Gellérthegy, vagy a közeli Szentendre a legnépszerűbb helyszín. A magyarok általában fűszeresen főznek, és kontinentális ételeket esznek, bár egyre terjed a bioételek fogyasztása és az egészséges táplálkozás európai divatja is. A magyarok nem szeretik, ha betolakodnak intimszférájukba, tehát a kézfogástól eltekintve, tartózkodjunk az érintésektől, és ne álljunk túl közel partnerünkhöz. Vendégségbe vigyünk virágot (de ne krizantémot vagy vörös rózsát), egy doboz csokoládét a háziasszonynak, és egy üveg italt a vendéglátó férfinak!