Magyar nyelv
Megváltozott nyelvi helyzet – magyarok a Kárpát-medencében
A magyar nyelv újabb korszakában, a trianoni békeszerződés következtében, a magyar nyelv sajátságos nyelvi helyzetbe került a Kárpát-medencében. A békeszerződések által mesterségesen meghúzott országhatárok embereken léptek át, beszélőközösségeket szakítottak szét, területeket osztottak meg, vágtak el egymástól.
1920 óta a magyar nyelv nyolc különböző országban létezik, változik, és szolgálja a más államok kereteiben élő magyar beszélőközösségek kommunikációját. Mivel a nyelvi változást minden országban más-más tényezők befolyásolják, az egyes országokban a magyar nyelvnek sajátos változatai alakultak ki (kontaktusváltozatok), a magyar nyelv tehát a szétfejlődés tendenciáit mutatja. Ezt a magyar nyelvészek már évtizedekkel ezelőtt is észlelték, de ideológiai, érzelmi és politikai okokból nem foglalkoztak, foglalkozhattak vele egészen az 1989-es rendszerváltásig (Lanstyák 2008). A magyar nyelv szétfejlődése természetes következménye a megváltozott élethelyzetnek, ugyanakkor nem a pusztulás előjele, hanem a magyar nyelv élet- és alkalmazkodó képességének bizonyítéka.
A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.
A magyar nyelv határtalanítása − szóhatártalanítás
2003 óta a határon túl a kisebbségi magyar nyelvterületek ún. nyelvi irodái és kutatóintézetei dokumentálják a szétfejlődés nyelvi tényezőit. Elsősorban a szókészletben megmutatkozó változásokat rögzítik, leginkább azzal a céllal, hogy anyagot szolgáltassanak az újonnan készülő szótárak, kézikönyvek számára, mivel a régebbi szótárakból rendszerint kimaradtak a nem magyarországi magyar nyelvváltozatok. A dokumentálás azt jelenti, hogy az egyes régiók kutatói összegyűjtik az adott kontaktusváltozatra jellemző sajátosságokat, a folyamat jelenlegi szakaszában elsősorban az államnyelvi eredetű kölcsönszókat és kölcsönszerkezeteket.
Ezt a folyamatot nyelvi határtalanításnak/detrianonizációnak nevezzük. A nyelvi határtalanításnak az a lényege, hogy a magyar nyelv szótárai és kézikönyvei ne csak a magyarországi magyar nyelvet írják le, hanem váljanak egyetemessé, öleljék fel az egész magyar nyelvterület nyelvhasználatát. A kutatás 2008 óta a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat keretein belül folyik, a kutatóhálózat pedig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével összefonódva működik. A gyűjtött anyag online szótár- és adatbázis formájában bárki számára hozzáférhető a http://ht.nytud.hu/ címen.
Klikkelj a térképre, és keresd meg a megjelenő szavakat a ht (határon túli) adatbázis http://ht.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=search)!
Felvidék (Fv)
Őrvidék (Őv)
Horvátország (Hv)
Muravidék (Mv)
Mind a 7 határon túli régióban használják: firma, infarkt.
