Hírességek
Magyar feltalálók 1.
A következő két képernyőoldalon olyan magyar feltalálókkal ismerkedhetsz meg, akiknek a találmányai az egész világ számára nagy jelentőségűek.
Nézd meg a két kisfilmet a magyar fejlesztésekről, találmányokról!
http://www.youtube.com/watch?v=e0wkokaybWA
http://www.youtube.com/watch?v=jklnEISofBE
Jedlik Ányos legfontosabb találmányaként a dinamót tartjuk számon, de ő nem magát a dinamót mint villamos gépet találta fel, hanem felismerte az öngerjesztés elvét, s ennek alapján a világon elsőként írta le a dinamóelvet. Sajnos felfedezésének jelentőségét ő maga sem ismerte fel, így a működőképes dinamóra hat évvel később Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be szabadalmat. Jedlik Ányos volt az, aki elsőként felismerte azt, hogy az acélmágnest el lehet hagyni, s a vasanyag visszamaradó mágnesessége elegendő az öngerjesztési folyamat megindításához. Bár elsőbbsége vitathatatlan, az öngerjesztés elve nem lépte át laboratóriumának határait.
dinamó
http://www.dkrmg.sulinet.hu
turbócsiga
http://www.turbocsiga.hu
Irinyi János mindössze 21 éves volt, mikor megjelentette kémiai elméletéről szóló könyvét, melyben legfőképpen a savak természetével foglalkozott. Egy szerencsés véletlen és egy leleményes egyetemi hallgató találkozása folytán megszületett a biztonsági gyufa, Irinyi János legismertebb találmánya.
Az 1800-as évek elején előtérbe került a fehér foszfor, s 1805-ben Párizsban megjelent egy újfajta tűzszerszám, a mártógyufa. A mártógyufa fejét kénsavba kellett mártani ahhoz, hogy meggyulladjon. További kísérletek eredményeképp 1815-ben megszületett a dörzsgyufa. 1832-ben szabadalmaztatott modelljének gyújtófeje kálium-klorát, kén és a ragasztószer mellett még egy dörzsölésre könnyen fellobbanó anyagot, a durranóhiganyt is tartalmazott, és hatalmas láng és dörrenés kíséretében lobbant fel. Irinyi János 1836-ban a bécsi Politechnikum diákjaként találkozott a problémával. Irinyi úgy vélte, a ként foszforral kell keverni, s így jutott el a ma is használatos biztonsági gyufa őséhez. Találmányát még abban az évben szabadalmaztatta, majd, mivel pénzszűkében volt, 60 forintért eladta.
A T-modell Henry Ford legismertebb autója volt, amelyet Galamb József tervezett. Ez volt az első, futószalagon előállított autó, 1908 és 1927 között gyártották az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában és Argentínában. 1905-ben Galamb József Detroitba látogatott egyik barátjához, s az autógyártás fellegváraként számon tartott város annyira megtetszett neki, hogy le is telepedett. Ekkor találkozott Henry Forddal is, aki hamar felfigyelt a tehetséges magyar tervezőre, s teret adott a szárnyait bontogató konstruktőrnek, Galamb József pedig élt a lehetőséggel. Dolgozott a K- és az N-modelleken, majd − a szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Wills-szel együtt − megalkotta a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Az ő találmánya volt a T-modellbe beépített bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban az ő vezetésével tért át a gyár a futószalagos sorozatgyártásra, a T-modell pedig ezzel a világ első népautójává vált. Húsz éven át gyártották az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú T-modellt, összesen 15,5 millió darabot adtak el belőle. A világ autóiparát átformáló járművet 1997-ben a nemzetközi zsűri az Évszázad Autójának választotta.
A Ford T-modell
http://img.timeinc.net
Mihályi József 1889-ben, a mai Szerbia területén fekvő Apatin városában született. 1907-ben ment New Yorkba. A Wissler Műszergyárban dolgozott. Első újításaként egy újfajta, mélyen barázdált forgatógomb terveit dolgozta ki, amely annyira elterjedt az 1940-es években, hogy a legtöbb cégnél alapfelszereltségnek számított. Már ekkor elkészítette a filmekről visszaverődő fény mennyiségének mérésére alkalmas, úgynevezett belső fénymérő tervét. 1923-ban egy barátja ajánlására a Kodakhoz került. Mindvégig szabad kezet kapott a vezetőségtől, s ennek következtében számos fényképezőgépet alkotott, melyek közül kettő – a Kodak Super Six-20 és az Ektra – fotótechnikai mérföldkőnek számít. Az 1950-es évek végére már az egész Egyesült Államokat a szerkezetükben és megjelenésükben jellegzetes Mihályi-stílust követő gépek uralták.
A Kodak Super Six fényképezőgép
http://www.nationalmediamuseum.org.uk
Az Argus fényképezőgép
http://upload.wikimedia.org
Bíró László József 1899-ben született Budapesten. 1932-től egy budapesti hetilap munkatársaként dolgozott, ahol a nyomdai szedőgépek munkáját figyelve felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, így a papíron egyszerűen és piszkolódásmentesen megmarad. A sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, ezért egy kis golyót tervezett a toll végébe, amely mozog a papíron, felveszi a tintát, és a papírra keni. Bíró László József 1938-ban jelentette be szabadalmát, de a golyóstoll továbbfejlesztésére irányuló kísérleteit már külföldön fejezte be. Argentínában benyújtott találmánya 1943-ban kapott szabadalmat. Az angol kormány később azért vásárolta meg a szabadalmat, mert megfelelő írószerszámot keresett a Royal Air Force repülőgépeire. Angolul ma is gyakran biro pen néven emlegetik a tollat. Az 1960-as évektől a golyóstoll a Föld minden országában a legáltalánosabb íróeszközzé vált.
golyóstoll
http://www.wired.com
