Hírességek
Neumann János matematikust 1903 decemberében született. Bankigazgató édesapja már egész kicsi korától nagy hangsúlyt fektetett szellemi fejlődésére. Neumann jelentős érdemeket szerzett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében, az erre irányuló alapvető gondolatait Neumann-elvekként tartja számon a tudomány. Ezek a tézisek – a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, a programtárolás, az utasításrendszer – képezik az alapját az ő irányításával megépített első olyan számítógépnek (EDVAC), amely a memóriájában tárolja is a programot. Neumann János elmélete szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: a bemeneti egység, a memória, az aritmetikai egység, a vezérlő egység és a kimeneti egység. A számítógépek elmúlt évtizedekben végbement páratlan fejlődése ellenére elvi működésük alapja mind a mai napig megegyezik a Neumann által megálmodottakkal.
Neumann az EDVAC mellett
http://ancseee.files.wordpress.com
Rubik Ernő 1974-ben a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas alakzatot szeretett volna létrehozni, ezért alkotta meg a bűvös kockát. A 26 kis kockából álló logikai játék minden oldala különféle (összesen 6) színű, és azok elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik, s rendszertelen tekeréssel az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle eltérő állást hozhatunk létre a játék során, melynek célja, hogy előzetesen összekevert kockából visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek. A Rubik-kocka szabadalmát 1975-ben nyújtotta be a feltaláló, de végül csak 1977-ben kapta meg. Egy szerencsés véletlen folytán a kocka dr. Laczi Tibor kezébe került, aki 1979 elején tizenkét darabot magával vitt Ausztriába, hogy megmutassa ottani barátainak a zseniális játékot. 1980-ra pedig már a világ tizenhat országban árusították. Rubik Ernőt 1981-ben az év emberévé választották (http://www.rubik.hu/).
A bűvös kocka
http://news.bbcimg.co.uk
Nézd meg a videót! Neked is menne? https://www.youtube.com/watch?v=Yk9i5R39QH4
Losonczi Áron továbbképzésen vett részt egy németországi látványparkban, ahol a fénnyel és annak tulajdonságaival foglalkoztak. Ekkor támadt az ötlete, hogy optikai szálakat is vegyíthetne a beton szerkezetébe. A fiatal építész Svédországban először gipszből, majd betonból is elkészítette találmányát. Az igazi újdonság az optikai szálak használata, melynek ezrei hálózzák be rétegenként a befogadó anyagot. Ezek a hihetetlen vékony és a teljes kőtömb egészéhez véve elenyésző arányban jelen lévő fonalak pontonként továbbítják a fényt, lehetővé téve azt, hogy a beton homogenitása mellett átlátszóvá váljon. Nemcsak az ellentétes oldalon a falra vetülő árnyékok láthatóak pontosan, de még a fény színe is teljes egészében kivehető, darabokra szedve ezzel a szürke betontömbök egyhangúságát. Losonczi 2002 májusában jelentette be szabadalmát a svéd hatóságoknál, két évvel később pedig már Magyarországon alapította meg cégét, a LiTraCon Kft.-t.
Az üvegbeton átereszti a fényt
http://static.nol.hu
Rátai Dániel 16 éves korában szenvedélyének, az autó-formatervezésnek hódolva egy nyári szünetben gázáramlás-szimuláló programot tervezett. Elkezdett egy olyan rendszer megtervezésén gondolkodni, amelynek segítségével három dimenzióban is megrajzolhatja egyedi formájú szerkezeteit. A Leonar3Do nevet kapott alkotás lényege az, hogy segítségével egy számítógép átalakítható háromdimenzióssá úgy, hogy a monitor előtt 3D-ben látunk, s egy ceruza segítségével ebben a térben rajzolunk. Találmányával 2004-ben a XIII. Országos Ifjúsági és Innovációs Versenyen is elindult. Egy évvel és jó néhány további fejlesztéssel később az Innovációs Szövetség felkérte arra, hogy képviselje hazánkat az országos innovációs versenyek világdöntőjén, az Amerikai Egyesült Államokban. Az első díjat nyerte el, valamint a 2005. évi Nobel-díj átadási ünnepségen való részvétel jogát.
A Leonar3Do
http://www.felvi.hu
