Hírességek
Nobel-díjasok 2.
Fizikai Nobel-díjasok
Nobel-békedíj
Közgazdasági Nobel-díjasok
Irodalmi Nobel-díj
A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezen kívül matematikát hallgatott. Doktorátusát a Heidelbergi Egyetemen 1886-ban szerezte meg. Rövid ideig a budapesti egyetemen, majd Németországban dolgozott.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatáért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot.
Budapesten született, egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, 1924-ben a charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezte be, ott is doktorált 1927-ben. A nagyfeszültségű hálózatokban fellépő tranziens jelenségek megismerésével foglalkozott. 1933-ig a Siemens−Halske, 1933 és 1948 között a British Thomson-Houston cégnél volt kutatómérnök. 1949-től nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College professzora volt. 1947-ben dolgozta ki a holográfia elméletét, az elvét már korábban felfedezte, de a módszer gyakorlati megvalósítását csak a lézerfényforrások koherens fénynyalábja tette lehetővé. Az 1971. évi Nobel-díjat a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért kapta (
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/gabordenes/html/gabdenindex.htm). A holográfia elvét alkalmazzák a hamisításvédelemben, a vízminőség ellenőrzésekor, az adattárolásban és az orvostudományban is.
Nézd meg az interjút: https://www.youtube.com/watch?v=vH7ieWKV39E!
Erdélyben, Máramarosszigeten született, középiskoláit magánúton végezte, de Debrecenben is vizsgázott. A 2. világháború során családjából ő és két lánytestvére élte túl az auschwitzi koncentrációs tábort. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Egyetemi tanulmányait az USA-ban és Párizsban végezte. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, újságíróként is működött. Könyvei közül a leghíresebb Az éjszaka című, amely először jiddisül, majd franciául és angolul is megjelent, témája a holokauszt. Jelenleg az USA-ban él, a Bostoni Egyetemen tanít, az Elie Wiesel Alapítvány elnöke, a Holocaust-emlékbizottság elnöke, de számos előadást is tartott az egész világon. 1986-ban kapott Nobel-békedíjat, mert az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet idején az egyik legfontosabb szellemi vezető volt (
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/643360/Elie-Wiesel).
Az Amerikai Egyesült Államokban született, ezért nem szokták a magyar Nobel-díjasokhoz sorolni, pedig szülei a történelmi Magyarország területéről származtak. A fogyasztói analízis, pénzügytörténet és -elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért 1976-ban kapott Nobel-díjat
(http://mek.oszk.hu/02000/02056/html/)
Budapesten született, 1937-ben országos középiskolai matematikai versenyt nyert. 1942-ben gyógyszerész végzettséget szerzett apja kívánságára. Csak a botanikai tanszéken lehetett doktorandusz, mert származása miatt máshová nem jutott be. 1944-ben az ország német megszállása után munkaszolgálatosnak hívták be, a nyilas puccs után megszökött. Gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten 1942-ben. 1947-ben filozófiai doktorátust tett. 1950-ben Ausztráliába ment, a Sidney-i Egyetemen közgazdászként végzett, és ott szerzett közgazdaságtudományi doktori címet. Különböző amerikai és ausztráliai egyetemeken, majd 1961-től nyugdíjazásáig a Berkeley-i Egyetemen dolgozott. A játékelmélet világhírű szakértője. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért
(http://hvg.hu/tudomany.tortenelem/20100527_harsanyi_evfordulo).
Budapesten született, 1944-ben, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. A lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra, ahol újságírással és fizikai munkával keresett pénzt. Az 1955 és 1960 között írt színpadi művekben született meg első regényének, a Sorstalanságnak gondolati alapanyaga. A sikert a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. A már megjelenésekor nagy visszhangot kiváltó regényt csak a nyolcvanas és kilencvenes években kezdték a magyarországi irodalmi posztmodernség kánonjába sorolni. A regényből film is készült. Német nyelvterületen sikeresebb és ismertebb, mint Magyarországon.
Műfordítói tevékenysége is jelentős, többek között Sigmund Freud, Friedrich Nietzsche és Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők műveit fordította magyarra. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
Szakirodalom:
Köteles Viktória: 88 magyar tanulmány. Szerk: Erdélyi Z. Ágnes. Köteles Viktória/Dürer Nyomda Kft., Budapest. 2010.
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/nobel/nobeldij.html
Vészits Ferencné szerk. 1974. A Nobel-díjasok lexikona. Gondolat: Budapest.