Madžarska književnost
5. stran
Madžarska književnost v drugi polovici 19. stoletja
Za književnost v drugi polovici 19. stoletja je značilen optimizem pred izbruhom revolucije in osvobodilnega boja 1848/49, razočaranost in brezupnost se ne pojavljata. Književniki in politiki so upali v nove reforme, videli so možnost narodne samostojnosti in svobode. Leta 1867 so sklenili avstro-ogrsko pogodbo, ki je vodila do ureditve političnih odnosov. Posledično se je začelo pomeščanjenje, razvijala se je poljedelska predelovalna industrija, začela se je kapitalizacija. Mladi književniki so kritizirali dandyje (nekdanje plemiče). Najpomembnejša književna zvrst tega obdobja je postala novela, roman pa je proti koncu sedemdesetih let doživel svoj zaton. Izoblikovala se je nova književna zvrst, ki so jo poimenovali risba oz. črtica. Novele so bile barvite, pisatelj je v spletu dogodkov opisoval samo eno točko (vse ostale okoliščine so ostale nepojasnjene). Velik pomen dobijo družbeni in socialni konflikti.
S klikom na slike boš spoznal najpomembnejše predstavnike tega obdobja.
János Arany (1817−1882)
http://www.mek.oszk.hu
János Arany (1817–1882) je začel ustvarjati kot epik, med njegova najpomembnejša dela sodita Toldi in Toldi estéje (Toldijev večer). Umetna balada je v času romantike postala priljubljena zvrst, okrepilo se je zanimanje za ljudsko pesništvo. Madžarsko umetno balado je Arany povzdignil na svetovni nivo. Njegove zgodovinske balade imajo v veliki meri alegoričen pomen, poudarek je na psihologiji, v številnih delih je sta v ospredju greh in pokora. Svojo liriko je Arany razvil v letih po osvobodilnem boju. V pesmih je izpovedoval svoj obup: narod je „mrtev”, nikjer nikogar, komur bi lahko pisal. János Arany je v madžarščino prevedel Shakespeareove drame in sonete.
Poslušaj delo Toldi. https://www.youtube.com/watch?v=EW-95HHPaZ0
Poslušaj balado Walesi bárdok (Bardi iz Walesa) v recitaciji Imreja Sinkovitsa.
https://www.youtube.com/watch?v=8Btn0MAqfW0
Poslušaj balado Ágnes asszony (Gospa Ágnes) v recitaciji Imreja Sinkovitsa.
https://www.youtube.com/watch?v=rM5YJIgw8fY
Poslušaj pesem Epilógus (Epilog) v recitaciji Imreja Sinkovitsa.
https://www.youtube.com/watch?v=-bLfe269TI0
Imre Madách (1823−1864)
http://upload.wikimedia.org
Imre Madách (1823–1864) je napisal véliko in pomembno delo z naslovom Az ember tragédiája (Človekova tragedija). Skrivnost dela je brezčasnost, ker ima za vsako obdobje neko sporočilo. Delo ne uči, ne poučuje, ne razlaga, temveč sprašuje. V nasprotju z drugimi deli tega obdobja se madžarska problematika pojavi neposredno in ne kot osrednji element. Narodna vprašanja so obravnavana drugače kot v večini madžarskih književnih del, avtor se oglasi v imenu evropske civilzacije. Delo je nastalo na prelomu dveh obdobij, ko se je končala portost in se je začelo upanje.
Oglej si animacijski film Ember tragédiája (Človekova tragedija), ki ga je režiral Marcell Jankovics:
http://www.youtube.com/watch?v=hwN_wFu5nSU.
Lahko pa si ogledaš film iz leta 1969: http://www.youtube.com/watch?v=dKDWAhA1rcY .
Oglej si predstavo Narodnega gledališča iz leta 2002.
1. dejanje: http://www.youtube.com/watch?v=xue8Yfl0qU0
2. dejanje: http://www.youtube.com/watch?v=l7qdAbzhl7k
Kálmán Mikszáth (1847−1910)
http://www.litera.hu
Mikszáth Kálmán (1847–1910) írói pályáját leginkább elbeszélései jellemezték, első írásai Jókai Mór hatását tükrözik. Két elbeszélése – a Tót atyafiak és A jó palócok – azonban nagy fordulatot jelent írói pályáján, mivel ezekben a művekben találta meg egyéni hangját. A Tót atyafiakban hősei a világtól elzárt magányos emberek, akik távol kerültek a civilizációtól. A jó palócok ennek ellentétét mutatja. Ezekben az írásokban még találhatók romantikus motívumok, viszont Mikszáth paraszti élethez való fordulása azt is jelentette, hogy részben megtagadta a Jókai-féle romantikát. Műveiben a falusi nép tölti be a főhős szerepét, ő mutat rá, hogy a korábban faragatlannak vélt emberek bonyolult lelki állapota melegséget, jóságot rejteget. Az embereken kívül főszerepet kap a természet is, így az ember és a természet idilli összhangja töretlen műveiben (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 10. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2007).
Nézd meg a Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című művéből készült tévéfilmet!
http://www.youtube.com/watch?v=SA9wltikvnw
Kálmán Mikszáth (1847–1910) je pisal pripovedno prozo, v njegovih prvih književnih delih se čuti vpliv Móra Jókaija. Pripovedi Tót atyafiak (‘Slovaški rojaki‘) in A jó palócok (‘Dobri palóci‘) sta prelomnici v njegovi pisateljski karieri. V teh delih je našel svoj individualni jezik. Glavni junaki pripovedke Tót atyafiak so osamljeni ljudje, ki so pristali daleč stran od civilizacije, pripovedka A jó palócok pa je njeno popolno nasprotje. V teh delih se še najdejo romantični motivi, vendar Mikszáthova obravnava kmečkega življenja pomeni prelom, zatajitev Jókaijeve romantike. Njegovi glavni junaki so ljudje s podeželja. Osvetlil je zapleteno duhovno stanje, toploto in dobroto teh ljudi, ki so do tedaj veljali kot neolikani. Poleg ljudi dobi pomembno vlogo tudi narava; človek in narava sta v vseh njegovih delih v idiličnem sozvočju (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 10. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2007).
Oglej si film Beszterce ostroma (Obleganje Beszterce), ki je bil posnet po romanu Kálmána Mikszátha.
http://www.youtube.com/watch?v=SA9wltikvnw
