Szomszédos népek és kultúrák

A kiegyezés a Habsburg uralkodóház, azaz I. Ferenc József és a Deák Ferenc vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése volt, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Ez magyar részről négy törvényt jelentett, amelyeket az Andrássy-kormány fogadott el, ez volt egyben az első felelős magyar kormány az 1848–49-es forradalom és szabadságharc óta.

A világosi fegyverletétel után a neoabszolutizmus korszaka következett. Haynau rövid rémuralmát Alexander Bach birodalmi központosítása követte, amelyben erős volt a cenzúra és az állami felügyelet. A solferinoi csata után visszaállt a régi közigazgatás, a politikai mozgástér kicsit kiszélesedett, ezért Deák Ferenc a Pesti Naplóban közölte a „Húsvéti cikket”, amelyben közzétette a nemesség változásra való hajlandóságát. Az osztrák háborús helyzet a poroszokkal felgyorsította a kiegyezési tárgyalásokat, eközben az osztrákok belátták, hogy a birodalom politikai kiegyezés nélkül nem tartható fenn.

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=zbg7hyGkqxw&list=PL3078A9E84C018DCD

A kiegyezés fontosabb pontjai:
Ferenc József előszentesítési jogot kapott, valamint ő lett a hadsereg parancsnoka. A miniszterelnököt a király nevezte ki. Az ország önállóságot kapott minden téren, kivéve a külügyi, hadügy és pénzügyi kérdésekben, amelyről az újonnan megalapított közös minisztériumokban döntöttek. Évente közös bizottságot szervetek a közös ügyek érdekében.

A kiadásokat 30%-70% arányban Magyarország fedezte, így részt vállalt az osztrák államadósságból is. Vám- és kereskedelmi szövetséget kötöttek, egyesítették a mérték- és súlyrendszert, és bevezették a koronát közös fizetőeszközként.

A kiegyezés érvénybe léptetéséhez Ferenc Józsefnek szentesítenie kellett a dokumentumot, cserébe a magyar nemesek királlyá koronázták. A Mátyás-templomban tartott eseményen a magyar rendek egyfajta gesztusként még feleségét, Erzsébetet (Sissit) is megkoronázták. 1867. július 28-án szentesítve a törvényeket, hivatalosan is megalakult az alkotmányos, paritás elvű Osztrák–Magyar Monarchia, amely az első világháború végéig állt fenn.

Forrás:

• http://erettsegizz.com/tortenelem/kiegyezes_erettegi_tetel/
• Gergely András (szerk.) 2005: Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó: Budapest.

http://www.mateinfo.hu

Az Osztrák−Magyar Monarchiában Magyarországon az ezeréves államalapításra (1896) készülvén rengeteg új épületet emeltek. Budapesten −
amely ekkor nyerte el mai arculatát − lakónegyedek, sugárutak, terek épültek (erről itt olvashatsz többet), és Európában másodikként
elindult a kéregvasút is.

Nézd meg a filmeket!
https://www.youtube.com/watch?v=6Vlr_Mifi38&list=PL3078A9E84C018DCD
https://www.youtube.com/watch?v=BPkjZ8nqWjA&list=PL3078A9E84C018DCD

Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia részeként, külügyeiben nem független hatalomként lépett a háborúba. A szerb helyzet és a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylett miatt nyilvánvaló volt, hogy Bécs nem mond le a fegyveres beavatkozásról. Tisza István, a Magyar Királyság akkori miniszterelnöke ellenezte a háborút, a koronatanácson viszont leszavazták. A hadba lépést nem tudta megakadályozni, ezért a háború kárainak enyhítésére törekedett. Vilmos császárral szemben Tisza István elítélte Szerbia elfoglalását, és különbékére törekedett.

Gróf Károlyi Mihály írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”

Forrás: Galántai József 1988. Az Első Világháború. Gondolat: Budapest.

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=ZRy_affcE34&list=PL3078A9E84C018DCD

A szegedi huszárok (1915)
http://www.sulinet.hu

Magyar katona sírja az Isonzo (Soča) völgyében
http://alfahir.hu

Az I. világháború végét szentesítő trianoni békeszerződés eredményeképp a vesztes oldalon álló Magyarország területeinek 2/3-át, lakosságának 64%-át veszítette el. 1920. június 4-én írták alá a békét, ezért június 4-e a magyar összetartozás napja.

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=WCfJYDC5OOQ&list=PL3078A9E84C018DCD

A trianoni békeszerződés megváltoztatta a magyar társadalom soknemzetiségű jellegét, a lakosságnak csak 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű. Közöttük a legtöbben németek (500 ezren) voltak. A görögkeleti és görög katolikus felekezetekhez tartozók száma csökkent a legjobban. A mezőgazdaságból élők aránya valamivel kevesebb, a bányászatból, iparból élőké pedig valamivel nagyobb lett az össznépességhez képest. 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma, és növekedett az átlagos élettartam is (www.sulinet.hu).

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=IMTLqQsH5pE&list=PL3078A9E84C018DCD

1921-ben IV. Károly, Magyarország királya Szombathelyre érkezett Svájcból, hogy tárgyaljon Horthy Miklós kormányzóval. A király visszatértét sem Horthy, sem az antant nem támogatta, így kénytelen volt elhagyni az országot. Ekkor vette át a hatalmat gróf Bethlen István, aki belátta, hogy Európa békét akar, és Magyarországnak be kell illeszkednie. 1922-ben Magyarországot felvették a Nemzetek Szövetségébe.
1925 végétől 1926 őszéig a Jugoszláviához történő közeledéssel kísérletezett a magyar diplomácia. Célja olyan megállapodás elérése volt, amely kölcsönös semlegességet biztosított volna egy harmadik állammal keletkező konfliktus esetére.
A külpolitikai elszigeteltséget oldotta az 1927-ben Olaszországgal kötött barátsági szerződés. Mussolini Jugoszláviával szemben keresett szövetségest, és a francia befolyást akarta csökkenteni.
Az olasz–magyar szerződés aláírását követően a magyar diplomácia kísérletet tett a német–magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésére és revizionista politikai tartalommal való megtöltésére. 1928-ban lengyel−magyar szerződést, 1929-ben bolgár−magyar szerződést kötöttek. 1933-ban a négyhatalmi paktum már csak elvben beszélt a revízióról, mind az Osztrák−Magyar Monarchia, mind a történelmi Magyarország ismételt életre hívása kizárt volt. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától Olaszország mellett egy másik európai hatalom, Németország is egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i békeszerződéssel (Romsics Ignác: A magyar külpolitika útja Trianontól a háborúig. Rubicon, 2000. 9. sz. 17–24).
Az 1920-as és 1930-as években számos népjóléti intézkedést vezettek be Magyarországon: kötelezővé vált a beteg- és balesetbiztosítás, az özvegységi, a rokkantsági, az árvasági biztosítás és a táppénz is. Ekkor alakultak meg a különböző nézeteket valló politikai pártok is.
A gazdasági világválság 1931-ben érte el Magyarországot, a válság mind az ipari, mind a mezőgazdasági régiót igen erősen sújtotta.

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=lQAnl9XTATc&list=PL3078A9E84C018DCD