Magyar irodalom
8. oldal
Kortárs magyar irodalom
Az 1960-as évek végén az új beszédmódok a költészetben és az epikában a második világháború után kialakult és megszilárdult kulturális és politikai rendszerről európai szinten is összehasonlítható következtetéseket vontak le. A Kádár-rendszertől való meghasonlottság, a morális tájékozódás lehetőségének hiánya hatja át az esztétikai és világszemléleti következtetéseket a szerzők műveiben.
A poétika megújításában részt vettek mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály szerzői, valamint változásokat hozott a neoavantgárd térnyerése is. A prózairodalomra, leginkább a regény műfajára terelődött a figyelem. Megnövekedett a történet és az elbeszélés között érzékelhető távolság, másfajta prózakultúra alakult ki, de eleinte az új prózanyelvet használó művek nem kaptak visszhangot. A legjelentősebb beszédmódbeli változásokat Nádas Péter, Kertész Imre és Esterházy Péter prózája hozta (Gintli Tibor: Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig, Jelenkor, Pécs 2007).
Klikkelj a képekre, hogy megismerkedhess a szerzőkkel!
Kertész Imre (1929−)
http://www.nobelprize.org
Kertész Imre 1929-ben született zsidó családban. Első regényét, a
Sorstalanságot 13 évig alkotta. Elbeszéléseiben a történetek aktualitását és a világ általában vett létét jeleníti meg. A
Sorstalanságot több visszautasítás után jelentették meg, azonban csak egy évtizeddel később mutatkozott meg igazi jelentősége. Az önéletrajzi ihletésű regényben egy 15 éves magyar fiú megjárja az auschwitzi és a buchenwaldi haláltábort. Kertész Imre a nyolcvanas évektől több magyarországi és nemzetközi elismerésben részesült, 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Egyéb művei:
A nyomkereső, Kaddis a meg nem született gyermekért, A kudarc, Felszámolás.
A
Sorstalanság − Brezusodnost és a
Kaddis − Kadiš za nerojenega otroka szlovén fordításban is olvasható.
Nézd meg a
Sorstalanság című regényből készült filmet!
http://www.youtube.com/watch?v=ILtOQONWXSA
Nádas Péter (1942−)
http://2.bp.blogspot.com
Az 1980-as évek végétől a magyar próza fordítások segítségével először vált alakítójává az európai irodalomnak. Nádas Péter
Emlékiratok könyve (1986) című művével kezdődött a folyamat, művészetére a nyelv komolysága, a precizitás, az európai tabuk lerombolása jellemző (megjelenik a homoszexualitás tematikája, az erotika, a testnyelv). Több művében foglalkozik a zsidó és a keresztény entitással, és nagy hangsúlyt fektet az 1950-es, 1960-as évek diktatúrájára is (az emberek közti brutalitás kerül előtérbe). Műveire jellemző a párhuzamos gondolkodásmód is. Kiemelkedő művei közé tartoznak:
Párhuzamos történetek, Emlékiratok könyve, Saját halál, Az égi és a földi szerelemről, Egy családregény vége. Szlovén fordításban olvasható művei:
Saját halál – Lastna smrt, A helyszín óvatos meghatározása − Skrbna opredelitev kraja, Egy családregény vége – Konec družinskega romana (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 12. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2009., Gintli Tibor:
Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig, Jelenkor, Pécs 2007; Rudaš Jutka 2008. Nádas Péter: Az állatias és az emberies.
Jelenkor 51/5. 577–579).
Nézd meg a riportot Nádas Péterrel!
https://www.youtube.com/watch?v=nINB9RcYcO8
Nézd meg a német nyelvű riportot Nádas Péterrel az írói alkotófolyamatról!
https://www.youtube.com/watch?v=acyO-Ok0rw0
Hallgasd meg a
Saját halál című művet az író előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=kAzeezxfERg
Esterházy Péter (1950−)
http://hungarofest.hu
Esterházy Péter a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakja. Művészetére jellemző az intertextualitás, a töredékesség. Nála az erkölcsi kategóriát felülírja a lét esztétikai szemlélete. A történet helyett elsősorban a szöveg válik fontossá, a nyelv szabadon formálhatja a tárgyát, a történetet. A jelölt és jelöletlen idézetek, a retorikai alakzatok és a sajátos tipográfiai eljárások új típusú olvasói értelmezést követelnek. Kiemelkedő művei közé tartozik a
Harmonia Cælestis, a cím jelentése ’mennyei összhang’. A mű családregény, történelmi regény, múltteremtő fikció is. A mű értelmezése sok háttértudást igényel az intertextusok nagy száma miatt. Jelentős művei:
Javított kiadás, Termelési-regény, Függő, A szív segédigéi, Hrabal könyve, Egy nő, Esti (Gintli Tibor:
Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig, Jelenkor, Pécs 2007; Rudaš Jutka 2004. Esterházy pri nas: iz recepcije sodobne madžarske književnosti.
Jezik in slovstvo 49/1.
17–27).
Esterházy Péter műveit szlovénul is olvashatod:
Egy nő – Ženska, A szív segédigéi: bevezetés a szépirodalomba – Pomožni glagoli srca: uvod v leposlovje, Hrabal könyve – Hrabalova knjiga.
Hallgasd meg Esterházy Péter
A szavak csodálatos életéből című előadását a Mindentudás Egyetemén!
https://www.youtube.com/watch?v=5VfXjSX94zc
Nézd meg Friderikusz Sándor interjúját Esterházy Péterrel a
Friderikusz most című műsorban!
https://www.youtube.com/watch?v=2YMVk7K2smI
