Magyar irodalom
7. oldal
A XX.század második felének magyar irodalma
A
második világháború után a magyar irodalom is megpróbálta
újrateremteni önmagát. Sok jeles szerző meghalt a származása
vagy az ostromok, harcok során. A Magyarok,
a Magyar Csillag
és az Újhold
folyóirat szerzői számára a Nyugat
korai időszaka volt a példa az újításra. Ugyanakkor a
szovjetizálás, a Kommunista Párt ideológiája mindenre rányomta
a bélyegét. Az Újhold
szerzőit dekadensnek bélyegezték, a népi irodalom íróival
viszont keresték a szövetséget. A szerzők ugyanakkor mind az
1930-as évek konzervatív kulturális alapjaihoz nyúltak vissza
beszédformáik megújításakor (Gintli Tibor: Az
irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig.
Jelenkor, Pécs 2007).
Klikkelj
a képekre, hogy a számos jeles alkotó közül megismerkedhess 3
szerzővel!
Weöres Sándor (1913−1989)
http://www.rfmlib.hu
Weöres
Sándorra (1913−1989) nagy hatással voltak a művészettörténeti
előadások, a mitológia és a művelődéstörténet, ez
mítoszverseiben tükröződik. 1944-ben megjelent a Medúza
című verseskötete. A későbbiekben a versírás mellett
műfordítással is foglalkozott. Játékverseiben (Bóbita
és a Ha a
világ rigó lenne
… kötetek) felidéződik a gyermekkori világ, ahol a játék
nemcsak gyermeki privilégium, hanem a felnőtt életének is a
szerves része. Verseinek formakoncepciói a pluralitás és a
változékonyság játékára épülnek (Gintli Tibor: Az
irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig,
Jelenkor, Pécs 2007).
Weöres
Sándortól szlovén nyelven is olvasható a Bóbita:
Boben in ples: izbrane pesmi.
Hallgasd
meg a Toccata
című verset Törőcsik Mari előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=iLgFAvS08qw
Nézd
meg a Bóbita
című vers megzenésített változatát Halász Judit előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=0AU3T2mgtxc
Ottlik Géza (1912−1991)
http://olvasoterem.com
Ottlik
Géza (1912−1991) az 1970-es években megújuló magyar próza
kiváló alkotója. Első írásai 1931-ben jelentek meg a
Napkeletben.
Művészi kibontakozása kezdetén nagy hatással volt rá
Kosztolányi Dezső és Márai Sándor művészete. A
Drugeth-legenda
című elbeszélésének megjelenésétől beszélhetünk művészi
jellemének kikristályosodásáról. Az egyik legismertebb, egyben
paradigmaváltó műve az Iskola
a határon
című regény. Magáról és a világról is ír, újdonsága, hogy
a narráció nem külső tárgyilagosság, hanem a személyiség
belső tere − a belső világ azonban a külsőt is tükrözi
(Gintli Tibor: Az
irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig,
Jelenkor, Pécs 2007).
Az
Iskola a
határon
szlovén fordításban is olvasható: Šola
na meji.
Hallgasd
meg Ottlik Géza Pesti
képeskönyv
című művét, a szöveget az író maga olvassa fel.
https://www.youtube.com/watch?v=nHqaWdXG4T0
Nézd
meg az Iskola a határon
című regényből készült színdarab részletét!
https://www.youtube.com/watch?v=1YN3KGYn-18
Mészöly Miklós (1921−2001)
http://mek.oszk.hu
Mészöly
Miklós (1921−2001) regényeinek ábrázolásmódjában hozott újat
a hatvanas és a hetvenes években. Pályáját novellaírásokkal
kezdte, azonban gyermekirodalommal is foglalkozott. Műveiben a nyelv
kifejezetten funkcionális, nagyon tömör, ironikus és humoros, a
történetek nem lineáris szerkezetűek, kisebb szövegrészekből
áll össze a mű. Mészöly Miklós tekintélye és kezdeményezője
volt a modern magyar próza átalakulásának, legjelentősebb
munkái: Az
atléta halála, Saulus, Pontos történetek útközben, Film,
Megbocsátás
(Mohácsy
Károly: Színes irodalom: a középiskolások 12. évfolyam számára.
Krónika Nova, Budapest, 2009.,
Gintli Tibor: Az
irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig.
Jelenkor, Pécs 2007).
Nézd
meg a Pannon
töredék
című film előzetesét!
https://www.youtube.com/watch?v=eO1E5M2uWyw
Nézz
meg a Pannon töredék
című filmből egy részletet!
https://www.youtube.com/watch?v=jzU5M_-tBCc
