Magyar irodalom
2. oldal
A barokk magyar irodalma
A fertődi Esterházy-kastély barokk épülete
http://edesotthon.blogspot.com
A barokk korstílus kezdete és befejezése nehezebben határozható meg, mint a reneszánsz esetében. A korszakmegnevezés a XVI. századtól a XVIII. századot öleli fel. A szó eredete az ékszerművészetre vezethető vissza, jelentése ’szabálytalan formájú, különös kő, gyöngy’. A reneszánsz tökéletességével, klasszicizmusával szemben a barokkra a szélsőséges érzelmek, a túlzott díszítettség jellemző.
Nézd meg a videót, és hallgass barokk zenét! https://www.youtube.com/watch?v=VFAkni75XSw
Tegyél egy virtuális sétát a Zirci Ciszterci Apátság barokk templomában!
http://partiscum.hu/itb/tura/zirc/zirc.html
A reneszánsz végén a reformáció kedvezett az anyanyelvű irodalmi művek születésének. Károli Gáspár lefordította a Bibliát (1590). Az irodalmat meghatározta a református és a katolikus egyház vezető személyiségeinek levelezése, vitázása. A barokk korban kezdtek terjedni a különböző epikus és lírai formák.
A magyar irodalom barokk korszakának két legjelentősebb alkotója Pázmány Péter és Zrínyi Miklós volt. Klikkelj a képekre, hogy többet megtudhass róluk!
Pázmány Péter (1570–1637)
https://upload.wikimedia.org
Pázmány Péter (1570–1637) Váradon született, protestáns családban. Tanulmányait Kolozsvárott, Krakkóban, Bécsben és Rómában folytatta. Egy ideig a bécsi papneveldében dolgozott, Nagyszombatban egyetemet alapított, majd a Zrínyi-árvák udvar által kijelölt nevelője volt. Egyik célja közé tartozott Magyarország kulturális és politikai egységének megvalósítása. Rengeteg teológiai művet írt: prédikációkat, imádságos könyveket. Egyik legjelentősebb műve a Kalauz…, de lefordította Kempis Tamás Imitatióját is. Irodalomtörténeti szempontból a legfontosabb műve az Öt szép levél.
Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz első kiadása, (Pozsony, 1613)
http://mek.oszk.hu
Zrínyi Miklós (1620–1664)
http://enciklopedia.fazekas.hu
Zrínyi Miklós (1620–1664) Csáktornyán (Čakovec) született, dalmát eredetű főnemesi családja a Délvidéken Nagy Lajos királytól kapta Zrin várát – innen származik a családnevük. A XV. századtól a család kénytelen volt folyamatosan védelmezni a terjeszkedő törököktől a horvát területeken levő birtokait, vagyonát és egyben az ország déli határvidékét is. Zrínyi Miklóst is katonaként, politikusként ismerték, aki dédapjának a
Szigeti veszedelem című művében állított emléket. A grazi, a bécsi, a nagyszombati intézetekben tanult, emellett Pázmány Péter volt az egyik nevelője. A horvát és magyar nyelven kívül beszélt még németül, latinul, olaszul és törökül. 1647-ben horvát bán lett, így lehetősége nyílt arra, hogy megvalósítsa a korszerű hadviselésre vonatkozó elképzelését, hangsúlyozta a nemzeti összefogás szükségességét. Zrínyi halálát egy tragikus vadászbalesetnek tulajdonítják: állítólag egy megsebzett vadkan ölte meg. Több évszázadon keresztül – főleg a reformkorban – nagyon népszerű volt, ma is a magyar irodalom klasszikusai között tartjuk számon (Diószegi Endre: Irodalom: 9. évfolyam. Krónika Nova, Budapest, 2003).
Nézd meg és hallgasd meg
A magyar regék és mondák Zrínyi haláláról szóló részét!
https://www.youtube.com/watch?v=CCJa9uo02jM
