Hírességek
7. oldal
Magyar sportolók 1.
Számos híres magyar sportoló van, közülük csak néhányat mutatunk be a következő két képernyőoldalon.
A magyarok szívesen emlékeznek a régi futballsikerekre, az Aranycsapat győzelmeire, és talán a leghíresebb magyar, Puskás Ferenc is focista volt. Albert Flórián, Nyilasi Tibor, Détári Lajos neve is ismerősen csenghet, manapság viszont inkább külföldön játszanak a legtehetségesebb magyar focisták, így Dzsudzsák Balázs is.
Klikkelj a képekre, hogy többet megtudj Puskás Ferencről, illetve az Aranycsapatról!
A vízi sportokban kiemelkedően teljesítenek a férfi és női vízilabdázók, a férfi és női kajakosok, kenusok, evezősök. Sok olimpiai és világbajnok magyar úszó is van, a leghíresebbek a régmúlt idők nagy bajnokai: Hajós Alfréd és Székely Éva. A korábbi generáció nagy nevei Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Czene Attila, Rózsa Norbert, a ma versenyzők közül pedig Risztov Éva, Gyurta Dániel és Cseh László.
Nézd meg a Sportmúzeum adását Székely Éváról!
https://www.youtube.com/watch?v=mU4jDQ9QOc4
Klikkelj a képekre, hogy többet megtudhass a sportolókról!
Magyarországon a kajak-kenu sportágnak is jeles képviselői vannak. Klikkelj a képre, hogy többet megtudj a sportág magyarországi történetéről!
Nézd meg, hogyan nyerte meg Vajda Attila a 2008-as olimpián az aranyérmet az 1000 méteres kenu egyes döntőn!
https://www.youtube.com/watch?v=zhEE88Q91Wk
http://www.utanpotlassport.hu
Puskás Ferenc (született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi) a valaha élt legismertebb és legnépszerűbb magyar ember. Tizenhat évesen mutatkozott be a Kispest NB I-es felnőtt csapatában, majd meghívást kapott az újra összeálló magyar válogatottba is. Az 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnoki címet nyert magyar együttesnek már Puskás Ferenc volt a csapatkapitánya. Az 1956-os forradalom alatt Öcsi elhagyta az országot. Bécsben és Olaszországban vészelte át a FIFA eltiltásával járó bizonytalan időszakot, majd mindenkit meglepve szerződést kapott a Real Madridtól, a korszak első számú csapatától. Harmincegy évesen újra helyet követelt magának a világklasszisokkal teli Real Madridban. Csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni Európa legsikeresebb klubjának szupersztárjaként.
A magyar válogatottban soha többet nem szerepelhetett, ám 85 mérkőzésen lőtt 84 gólja így is máig világcsúcs. A Madridnál újabb megdönthetetlen gólrekordok követték: az 1960-as Bajnokok Ligája-döntőn négyszer, az 1962-es fináléban háromszor volt eredményes. Magyarország után Spanyolországban is négyszer nyert gólkirályi címet, s az összesített teljesítményt nézve minden idők legsikeresebb góllövője lett. Puskás Ferenc edzőként körbejárta a világot: dolgozott valamennyi kontinensen. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, a szinte amatőr csapattal 1971-ben bejutott a Bajnokok Ligája (BEK) döntőjébe, ahol csak a kor kiemelkedő együttesén, az Ajaxon nem sikerült felülkerekedniük. Pályája végén hazatért a demokratizálódó Magyarországra, négy mérkőzésre afféle erkölcsi elégtétel gyanánt a válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is ellátta, majd évekig a magyar sportdiplomáciában tevékenykedett. Egészsége hamarosan megromlott. A Nemzet Sportolója 2006. november 17-én hunyt el (http://www.puskas.com/hu/eletrajz.html).
http://static.nol.hu
Sokak szerint az Aranycsapat minden idők legjobb válogatottja a világon 1950 és 1954 között. A válogatott Puskás Ferenc csapatkapitánysága alatt 1952-ben megszerezte az olimpiai aranyérmet, majd a következő évben az olaszok legyőzésével megnyerte az Európa-bajnokság elődjét. „Az évszázad mérkőzésének” kikiáltott rangadón legyőzte az otthonában addig veretlen angol válogatottat: Anglia–Magyarország 3 : 6, a budapesti visszavágón a magyar csapat 7 : 1-re győzött. A válogatott sorra nyerte a meccseit ezt követően is, egészen az 1954-es világbajnokság döntőjéig. Bernben váratlanul és rendkívül balszerencsés módon vereséget szenvedett Nyugat-Németországtól, így Puskás nem a világbajnoki trófeát, hanem „csak” az ezüstérmet vehette át a FIFA elnökétől. Az 1956-os forradalom következtében a csapattagok nagy része külföldre emigrált.
Az aranycsapat tagjai: Bozsik József, Budai László, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Grosics Gyula,
Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc, Zakariás József. Csere:
Gellért Sándor; Gulyás Géza, Kárpáti Béla, Várhidi Pál, Kovács Imre, Szojka Ferenc, Tóth II. Ferenc,
Palotás Péter, Csordás Lajos, Tóth Mihály, Machos Ferenc. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.
http://www.hatharom.com
Nézd meg a Sportmúzeum adását Buzánszky Jenővel!
https://www.youtube.com/watch?v=jMBHuE6Pe3I
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold) 1896-ban Athénban, az első újkori olimpiai játékokon megnyerte mind a 100 m-es, mind pedig az 1200 m-es úszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. 1899-ben megszerezte építészmérnöki diplomáját, ekkor felhagyott az aktív sportolással, de mint sportújságíró, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság tagja tovább támogatta a sportmozgalmat. Játszott a magyar labdarúgó-válogatott első mérkőzésén. 1906 őszén két mérkőzésen a válogatott szövetségi kapitánya volt. Tervezőként először Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyek főleg vidéki megbízatásokhoz juttatták. 1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett, Lauber Dezsővel közösen. Főbb építészeti munkái: az Aranybika szálló (Debrecen), az UTE Stadion (Újpest, Megyeri út) és a Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margitsziget) (http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/145132/1).
A Hajós Alfréd Uszoda a budapesti Margitszigeten
http://mek.oszk.hu
Nézd meg a videót az 1988-as szöuli olimpia versenyéről!
https://www.youtube.com/watch?v=_dTdyWUbQVw
Egerszegi Krisztina első sikereit 11 éves korában érte el: az úttörő korosztályban bajnoki címet szerzett hátúszásban. Egy évvel később már a felnőttek között versenyzett, és megszerezte első felnőtt bajnoki érmét. Az 1988-as ifjúsági Eb-n három számban szerzett aranyérmet, a szöuli olimpiára pedig a magyar csapat legfiatalabb versenyzőjeként jutott ki. 100 méter háton országos csúccsal szerzett olimpiai ezüstérmet, majd 200 méteren olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok, ezzel a legfiatalabb magyar, valamint egyéni úszó olimpiai bajnok lett.
200 méter háton az év végére már ő vezette a világranglistát. Az 1992-es barcelonai olimpián három aranyérmet szerzett. Az 1996-os atlantai olimpián egy arany és egy bronzérmet nyert. Kivételes teljesítményével Egerszegi Krisztina az egyetlen női úszó, aki öt egyéni olimpiai aranyérmet szerzett. A Nemzeti Sport szavazásán megválasztották a XX. század legjobb magyar női sportolójának. A londoni olimpiai faluban metrómegállót neveztek el róla
(http://www.femina.hu/hazai_sztar/sztarlexikon/egerszegi_krisztina/egerszegi_krisztina_eletrajz).
Nézd meg a Sportmúzeum című műsor adását Egerszegi Krisztináról!
https://www.youtube.com/watch?v=2JFezbwHs6M
A magyar vízilabda mindig a világ élvonalába tartozott. Egyedülálló benne az, hogy három olimpiát sikerült egymás után megnyernie a magyar válogatottnak.
Kemény Dénes szövetségi kapitány vezetésével 2000-ben az olimpián, Sydneyben Oroszországot győzte le a magyar válogatott a fináléban (13 : 6), 2004-ben Athénban pedig az akkor még Montenegróval közösen szerepelő Szerbiát (nagyon szoros meccsen, 8 : 7-re). Az Athéntól Pekingig tartó időszakot a szerbekkel vívott csaták határozták meg, melyeket kivétel nélkül a délszlávok nyertek. A pekingi olimpián az Amerikai Egyesült Államokkal játszottak a döntőben, 14 : 10-re nyertek. A londoni olimpián a 6. helyen végzett az időközben megfiatalodott válogatott
(
http://olimpia.origo.hu/peking-2008/vizilabda/20080824-olimpiai-vizilabdadonto-a-torna-meglepetescsapataval-az-egyesult-allamokkal.html).
A háromszoros olimpiai bajnokok: Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, és a szövetségi kapitány: Kemény Dénes.
A harmadik olimpiai bajnoki cím öröme
http://olimpia.origo.hu
Nézd meg a 2008-as olimpiai döntő utolsó negyedét!
https://www.youtube.com/watch?v=LLfFLQud3QA
Magyarországon 1930-ban alakult meg az első kajakszakosztály Magyar Kajak Egylet néven, amelynek tagjai beutazták a kontinens csaknem valamennyi vadvizét és folyóját. Az 1936-os, berlini olimpián a benevezett öt magyar kajakos még csak tapasztalatszerzés céljából indult, ám 1938-ban, az első világbajnokságon Balatoni Kamill második helyezett lett 10 000 méteren. Ugyanebben az évben rendezték az első országos bajnokságot is, 1940-ben pedig Magyarországon is megjelentek az egy- és kétszemélyes kenuk. 1947-ben már 17 egyesület lépett be az újjáalakult Magyar Kajak-kenu Szövetségbe (
http://www.utanpotlassport.hu/category/sportagak/kajak-kenu/a-sportagrol-kajak-kenu/#sthash.EG74eUyc.dpuf). A sportág jeles képviselői Janics Natasa, Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor, Storcz Botond, Kozák Danuta, Vajda Attila és a tragikusan fiatalon elhunyt Kolonics György.
Kozák Danuta
http://olimpia.origo.hu
Nézd meg a videót a lelátóról, a 2012-es olimpia 500 méteres női kajak döntőről!
https://www.youtube.com/watch?v=6X66ZmPvkjY
Janics Natasa
http://sport.hir24.hu
Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor
http://www.nemzetisport.hu
Kolonics György és Kozmann György
http://forum.apatnet.hu
Vajda Attila
http://sportgeza.hu
