Hírességek
6. oldal
Magyarok közreműködése az amerikai filmipar létrehozásában
Sokak szerint Hollywoodot a magyarok építették, mivel sok híresség ereiben csörgedez magyar vér.
Tudj meg többet arról, kik voltak magyarok vagy magyar származásúak a filmipar megteremtésében. Klikkelj a képekre!
Híres magyar származású színészek
Tony Curtis (1925−2010)
Johnny Weissmüller (1904, Temesvár −1984, Acapulco)
Drew Barrymore
Rachel Weisz
Mariska Hargitay
Paul Newman
Peter Falk (1927−2011)
Az Amerikai Egyesült Államok filmtörténetének hőskora az egész estés némafilmek megjelenésével veszi kezdetét. Az első többtekercses produkciót Adolph Zukor (1873−1976) mutatta be 1906-ban. Tizenöt éves korában érkezett az Egyesült Államokba; húszéves volt, mikor filmekkel kezdett el foglalkozni. Saját céget alapított, majd 1916-ban egyesült Jessy L. Lasky gyárával. A Paramount Pictures sikeréhez hozzájárult, hogy Zukor 500 mozit vásárolt fel, és Európában is terjeszkedett. 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott.
Az egész estés filmek megváltoztatták a mozit. Lehetőség nyílt nagyobb költségvetésű filmek készítésére, melyeket − szemben az olcsó termekben levetített rövidfilmekkel − a középosztály ízlésének szántak. Megjelentek az elegáns filmszínházak, a filmek a korábbinál jóval magasabb technikai színvonalon készültek, sztárok születtek. Ebben a folyamatban Zukornak rendkívüli szerepe volt, csakúgy, mint honfitársának, William Foxnak, vagyis a tolcsvai Friedman Vilmosnak.
William Fox (1879−1952) megvásárolt egy brooklyni nickel-odeont, azaz egy negyeddolláros színházat (negyed dollárért 3 percig nézhették a filmet a vendégek). Hamarosan a Broadway-n már egész hálózattal rendelkezett. 1914-ben megalapította a Fox Film Companyt, 1920-ban pedig Hollywoodban felépítette filmgyárát. Jó üzleti érzékkel a reklámok és a média figyelmének felkeltésével faragott sztárokat. A Movietone News című produkcióját az első sikeres hangosfilmként tartják számon (Gazdag, Gervai szerk. 2004: 54).
Lugosi Béla (Blaskó Béla 1882−1952), színész 1920-ban hagyta el Magyarországot. 1927-től A Broadway-n játszotta Drakula gróf szerepét, divatot és kultuszt teremtve ezzel.
Kertész Mihály (Michael Curtiz 1888−1962) 1921-ben került kapcsolatba a filmmel. 1927-ben szerződött a Warner Brothers-höz, és többek között a Casablancát is ő rendezte (Gazdag, Gervai szerk. 2004: 55), amelyért 1942-ben Oscar-díjat kapott.
A Korda-fivéreknek a magyar, az angol és az amerikai mozitörténetben is kiemelkedő szerepük van. Korda Sándor (1893−1956) Angliában alapította meg a London Filmvállalatot. Korda Zoltán (1895−1961) rendezte A dzsungel könyve című filmet, Kipling regényéből. Korda Vince (1897−1979) pedig díszlettervező volt (Gazdag, Gervai szerk. 2004: 56).
http://www.dvdbeaver.com
George Cukor (1899−1983) magyar szülők gyermekeként született New Yorkban. Munkáját manhattani színházakban kezdte, majd 1929-ben, a hangosfilm korszakának kezdetén Hollywoodba költözött. Itt sokáig dramaturgként dolgozott. Első jelentős rendezői sikerét 1933-ban a Little Women című filmmel érte el. A háború előtt sok jelentős alkotást rendezett: Copperfield Dávid (1935), Rómeó és Júlia, 1936), The Philadelphia Story (1940), Gázlámpa (Gaslight) (1944), Born Yesterday (1950). A háború után főleg Spencer Tracyvel és Katherine Hepburnnel ért el jelentős sikereket: 1954-es alkotása a Csillag születik. 1964-ben Oscar-díjat kapott a My Fair Lady rendezéséért.
Rózsa Miklós (1997−1995) zenéjét főleg a moziból ismerhetjük, pedig a mozitól függetlenül is komponált: Terry Teachout, a Time zenekritikusa a század 50 legfontosabb zeneműve közé sorolta Op. 24-es hegedűversenyét. Karrierjét Angliában, a Korda-fivérek mellett kezdte. Olyan filmekhez készített kísérőzenét, mint a Ben Hur, az El Cid, vagy Hitchcock Spellbound című alkotása. Három alkalommal kapott Oscar-díjat (www.miklosrozsa.org).
