Szomszédos népek és kultúrák

A leghíresebb magyar bor a tokaji aszú, amely talán a legismertebb hungarikum.
Tokaj titka a nemzedékek óta szőlő- és borkultúrával foglalkozó emberek tudásán kívül a különleges termőterület: a vulkanikus agyag- vagy lösztalaj, valamint a napsütötte déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyók által meghatározott mikroklíma.
A boroknak a hűvösebb klímán megőrzött élénk savak mellett a betöményedett cukortartalom adja jellegzetes ízüket.
A szüretkor egyenként válogatott aszúszemeket nagy kádakban gyűjtik össze, majd péppé tapossák. Erre az aszútésztára mustot öntenek, és egy-két napig ázni hagyják. Ezután leszűrik, majd fahordókban vagy tartályokban befejezik az erjesztést, és érlelni kezdik. Az aszúszemek és az ezek áztatásához használt alapbor aránya szabja meg a bor koncentrációját (http://www.tokaj.hu/bormagazin/a_tokaji_bor/aszu/).

Az Alföld fontos természeti erőforrásai: a termőtalaj, a víz, azon belül is az artézi és a termálvíz, a kedvező éghajlati adottságok (a napsütés) és a föld hőenergiája. Ásványkincsei a kőolaj, a földgáz és a lignit.

Társadalmi erőforrásai közé tartozik a munkaerő (a tapasztalt mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók), a szegedi és a debreceni egyetem szellemi bázisa, a kutatóintézetek szakembergárdája.

Az Alföld hagyományosan mezőgazdasági terület. Gazdaságában meghatározó szerepet játszik a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekre települő élelmiszer- és könnyűipar. A nehézipar kisebb szerepet játszik. A kőolaj- és a földgáz kitermelésére támaszkodik az energiagazdaság, a vegyipar. Import vasércet dolgoznak fel Dunaújvárosban. A szolgáltatások aránya dinamikusan növekszik.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék (Alpokalja) legfontosabb természeti erőforrásai a víz, a termőföld, a szénhidrogének, a szén-dioxid és a lignit. A társadalmi erőforrások közül számottevő a szakképzett munkaerő és a diplomások aránya (Győrben, Mosonmagyaróváron, Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen is működik egyetem vagy annak kihelyezett tagozata). Sokan ingáznak Ausztriába a jobb kereseti lehetőségek miatt.

A gazdaságra jellemző, hogy a térségben már a középkortól tért hódított a céhes ipar, hagyományosan könnyűipari körzet volt. Hagyománya van a mezőgazdaság mellett az élelmiszer-, a könnyű- és a nehézipar fejlődésének is. A közlekedés és a kereskedelem az országos átlagnál fejlettebb.

A Dunántúli domb- és hegyvidék területének fontos természeti értéke a víz, a feketeszén és az uránérc, a termőtalaj, a mészkő és a homokkő. Itt a legerősebb Magyarországon a mediterrán éghajlati hatás, ezért olyan növények is teret hódítanak, amelyek az országban máshol nehezebben termeszthetők.

Pécs egyetemi város, a megyeszékhelyeken jelentős szellemi tőke összpontosul.

A Dél-Dunántúlon viszonylag magas a könnyű- és az élelmiszeripar aránya. A nehézipar (pl. mecseki szénbányászat) visszaesett, bár Pécs környékén fejlett ipari komplexum alakult ki. A dombvidéken magas az agrárfoglalkozású réteg aránya.

A Dunántúli-középhegység természeti erőforrása a mészkő, a barnaszén, a bauxit, a mangánérc, a talaj, a napsugárzás, a víz. A középhegység területén jelentős erdőgazdálkodás folyik. Társadalmi erőforrások között tartjuk számon a szakképzett és innovatív munkaerőt. A nyári időszakban sok a szorgalmas és nyelvtudással rendelkező idénymunkás.

Hagyományosan a nehézipar, illetve a mezőgazdaságból az állattenyésztés dominált, de ez a rendszerváltozás óta megváltozott. A Balaton térsége (Keszthely, Balatonfüred, Siófok) és a Velencei-tó (Agárd, Gárdony) kiemelt idegenforgalmi terület. Ehhez kapcsolódott az egészségügy, a szolgáltatások és a kultúra gyors fejlesztése is.

Az Északi-középhegység természeti erőforrásai közül kiemelkednek a kőzetek (mészkő, andezit, riolit, bazalt), az ásványkincsek (rézérc, lignit, zeolit, bentonit, kaolin), a napsugárzás, a felszín alatti (karszt-, ásvány-, termálvíz) és a felszíni víz, a talaj és az erdő.

Magas a munkanélküliség, mert a rendszerváltozás utáni bányabezárásokkal, a nehézipari üzemek leépítésével sokan veszítették el munkahelyüket. Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa, egyeteme van.

Alacsonyabb a szántóterületek aránya, és az Északi-középhegység mezőgazdasága színvonalában is elmarad az országos átlagtól. A régebben nehézipari túlsúlyú körzet strukturális válsággal küzd: modernizálni kell a kohászatot, az ágazatok között egészségesebb arányokat kell kialakítani. Szükséges a gépgyártás korszerű ágainak fejlesztése, a megfelelő élelmiszer- és könnyűipari ágazatok telepítése. A terület a vegyipar egyik magyarországi fellegvára, Kazincbarcika központtal.