Magyarok Szlovéniában
2. oldal
A kétnyelvű Muravidék
A magyar nemzeti közösség Szlovéniában autochton státuszú, a Szlovén Köztársaság Alkotmánya rögzíti külön jogait. A törvény szerint minden nyelvi színtéren lehetőség van a magyar nyelv használatára szóban és írásban egyaránt, a magyar hagyományok és kultúra ápolására, a magyar nyelv tanulására a kétnyelvű iskolákban.
A szlovéniai magyar nemzeti közösség népességszámáról a szakirodalomban 1495-től kezdődően léteznek adatok.
Klikkelj a képre, hogy többet is megtudhass a magyarok számának alakulásáról a Muravidéken!
A Mura-vidék (Pomurje)
www.rtvslo.si/slike/photo/65709
A mai kétnyelvű terület 65km2, nyolc falut ölel fel az északi és 22 falut a déli területeken, valamint Lendva városát.
A magyarok lakta területek a Muravidéken (Prekmurje) (Kovács 2002)
Az osztrák–magyar kiegyezést (1867) követő első, a lakosság anyanyelvi megoszlását is regisztráló magyar népszámlálás idején, 1880-ban a Mura-vidéken (Pomurje) összeírt 73 767 lakos közül 76,9% vallotta magát szlovén, 17,7% magyar és 4,7% német anyanyelvűnek. Ekkor a terület 177 mai települése közül 141 számított szlovén, 33 pedig magyar többségűnek. A magukat magyarnak vallók számának számottevő gyarapodása nemcsak a szlovén–magyar nyelvhatár közelében élők, hanem azon szlovének kétnyelvűsödésének, majd elmagyarosodásának is köszönhető volt, akik a magyar településekkel egyre intenzívebb gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatban álltak. 1910-ben az itteni szlovének egyharmada, a közvetlen nyelvhatár és Muraszombat környékén közel fele tudott magyarul. A magukat magyarnak vallók aránya soha nem tapasztalt magasságot (22,9%, azaz 20 738 fő) ért el (Kocsis 2005).
1971 óta Jugoszláviában 20–30 nyelven nyomtatták ki a népszámlálás kérdőíveit. Szlovéniában 1971-ben és 1981-ben a szlovén nyelvűn kívül kétnyelvű (szlovén–magyar és szlovén–olasz) kérdőívek készültek, a nemzetiségileg vegyesen lakott területek polgárai számára. 1991-ben és 2002-ben ezeken a területeken az összeírtak eldönthették, szlovén vagy magyar/olasz nyelvű kérdőívet akarnak kitölteni. 2002-ben először készült angol nyelvű kérdőív is (Kovács 2006: 8–9; Šircelj 2003: 44–66; 116–119).
A 2002-es népszámlálás adatai szerint Szlovénia közel kétmilliós lakosságának (1 964 036) 0,32%-át teszi ki: az ország egész területén 6243 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 7713 pedig magyar anyanyelvűnek (ez az összlakosság 0,40%-át jelenti) (Statistični letopis RS, 2003). Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a Muravidéken élnek magyarok Szlovéniában, hanem a kétnyelvű területen kívül is, sokan a Vajdaságból költöztek Ljubljanába vagy más városokba, a migráns közösség lélekszáma kevéssel meghaladja az 1000 főt.
A 2011-es népszámlálás regiszter alapú volt, így nem volt kérdőív, amelyben a nemzetiségre vagy az anyanyelvre kérdeztek volna rá (Kolláth−Gróf 2013), ez a kisebbségek számára nem kedvező, hiszen nehezen lehet nyomon követni a népesség alakulását.
A két autochton nemzeti közösség lélekszámának alakulása az 1948–2002 közötti népszámlálások adatai szerint (Statični letopis)
A szlovéniai Muravidéken az 1959 óta létező kétnyelvű oktatási rendszerben mindenkinek lehetősége van mind a magyar, mind a szlovén nyelv elsajátítására, mivel a két nyelv tantárgy és tannyelv is egyben, a kétnyelvű oktatás a többség és a kisebbség számára egyaránt kötelező. A muravidéki magyar lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, a szlovén és a magyar nyelvet is beszélik. A muravidéki szlovén lakosságnak pedig a kétnyelvű oktatás ad lehetőséget arra, hogy megtanuljanak magyarul, és kétnyelvűvé váljanak. A törvények adta jogok minden területen biztosítják a magyar nyelv használatát, az empirikus kutatások adatai szerint azonban a magyar nyelv használata a családon kívüli színtereken folyamatosan szűkül.
A Könyvtár Lendva magyar és szlovén nyelvű köteteket is kínál olvasóinak.
A köztéri táblák kétnyelvűek.
A Lendvai Ifjak Egyesülete is aktívan részt vesz a fiataloknak szóló rendezvények szervezésében.
A vállalkozóknak is érdekük, hogy magyarul és szlovénul is tudjanak. Több határon átnyúló együttműködés is igyekszik ösztönözni a térség együttműködését.
A lendvai Kétnyelvű Középiskolában tanulhatnak tovább a muravidéki fiatalok, legtöbbjük a muravidéki kétnyelvű általános iskolákból érkezik.
A Szlovén RTV része a Magyar Műsorok Stúdiója Lendván. A Muravidéki Magyar Rádió napi 16 órában sugároz magyar nyelvű műsorokat, a Hidak Szerkesztősége pedig magyar nyelvű műsorokat készít.
A Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja 1958 óta szinte megszakítás nélkül minden héten 1500-as példányszámban magyar nyelven tájékoztatja a lakosságot a Muravidék és a nagyvilág eseményeiről.
