Szomszédos népek és kultúrák

Kodály Zoltán (1882−1967)
http://www.rakaszgergely.hu

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. 1900-ban került Budapestre, ahol egyetemi tanulmányai mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is, amelynek közel tizenkilenc évvel később aligazgatója lett. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar népdalkincs tudományos értékű feldolgozásában, valamint a nevét viselő módszer kidolgozásában. Zeneműveiben fellelhető a frissen felfedezett magyar parasztdal dallam- és ritmusvilága. Maradandót alkotott a kóruséneklés terén is, főleg gyermekkórusok számára írt műveket, majd vegyeskarra, szólistákra és nagyzenekarra is (Psalmus Hungaricus 1923, Budavári Te Deum 1936). Zenekari művei közül kiemelkednek táncrondói (Marosszéki táncok 1930, Galántai táncok 1933). Két legfontosabb színpadi műve a Háry János (1926) és a Székelyfonó (1932), mindkettő népdalok sorának dramatizált feldolgozása (Balázs 2005: 150). Munkásságáért háromszor is Kossuth-díjban részesítették. Kodály Zoltán a magyar nyelv művelésével is foglalkozott.

Szakirodalom: Balázs István 2005. Zenei lexikon. Corvina Kiadó: Budapest.

http://sajatutad.hu

Hallgasd meg a következő, Kodály Zoltán által írt zeneműveket!

Esti dal

Székelyfonó

Háry János

Bartók Béla (1881−1945)
http://mek.oszk.hu

Bartók Béla magyar zeneszerző és zongoraművész, a 20. század egyik legkiemelkedőbb alkotóművésze. Zeneszerető és zeneértő családban nevelkedett, stílusára nagy hatással volt a német klasszicizmus és romantika. Művei szokatlan harmóniai kombinációival, vad ritmusvilágával, a torz és a groteszk megjelenítésével az akkori időkben ellenállást váltottak ki. Csak kései műveiben oldódik romantikaellenessége. A Zeneakadémia tanára volt, nemcsak a magyar, hanem a közép-európai népzenét is gyűjtötte. A zenei örökség megtartására törekedett, és a klasszikus formákat és műfajokat átértelmezte. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált.

Szakirodalom: Balázs István 2005. Zenei lexikon. Corvina Kiadó: Budapest.

Hallgasd meg a következő, Bartók Béla által írt zeneműveket!

Este a székelyeknél

A kékszakállú herceg vára

Allegro Barbaro

A Kodály-módszer
Kodály Zoltán zenei nevelésről vallott nézeteinek összességét, illetve az általa javasolt zeneoktatást nevezzük Kodály-módszernek. A zenetudós úgy vélte, már a kisgyermekkortól fogva rendszeresen és fokozatosan kell énekeltetni a gyerekeket, hiszen 6−16 éves kor között kapja meg a gyermek a számára maradandó zenei élményeket, ezért a mindenki számára elérhető hangszereken keresztül kell megszerettetni vele a zenét, illetve megismertetni a világ nagy zeneszerzőivel. A szolmizációval tudatosulnak a hangok közötti távolságok, viszonyok, így a botfülű gyermekből is zeneértőt lehet varázsolni http://lexikon.katolikus.hu/K/Kod%C3%A1ly-m%C3%B3dszer.html). A szolmizációs hangok magyarul a következők: dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti, dó.
Az elődeink által ránk hagyott népzenei kincs, világhírű zeneszerzőink munkásságának megőrzése, megismerése alapvető feladatunk, ehhez pedig a zenetanuláson keresztül vezet a legegyenesebb út − ezt ismerte fel Kodály Zoltán, és alkotta meg a korunk legjelentősebb és leghatékonyabb zenepedagógiai módszerét. A központi elv az, hogy már óvodás kortól a zene szeretetére neveli a gyerekeket, zenei készségeik fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Mindennek a tartalmi alapját a népzenei alkotások és olyan művek adják, melyek ennek szellemében keletkeztek – részben Kodály zeneszerzői munkásságának köszönhetően. Technikailag pedig a zenei írás-olvasás elsajátítására épül, amelynek eszköze a relatív szolmizálás. Ezt a Gyermekkarok című, 1929-ben írt tanulmányában a következőképpen foglalja össze:

• A zenének központi szerepe legyen a nevelésben.
• A zenei analfabetizmus akadályozza a zenei műveltség fejlődését és a hangversenyek látogatottságát.
• A zeneoktatást meg kell javítani a tanítóképzőkben.
• Már gyermekkorban el kell kezdeni a gyermekeket a zenére nevelni, és csak legjobb zenei anyagot szabad nekik adni a megfelelő szinten.
• A napi éneklés ugyanolyan fontos, mint a napi torna.
• A gyerek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen.
• Az emberi hanggal, az énekléssel jussunk el a zenei tehetségekhez.
• Nagyon fontos a karéneklés, ehhez külföldi remekműveket kell felhasználni, a magyar nyelvű kórusirodalmat a magyar zeneszerzők teremtsék meg a népzene felhasználásával.
• A zene tanítása állami feladat, ezért a kormánynak pénzt kell rá fordítani.

Az Esti dal Kodály Zoltán egyik legismertebb kórusművei közé tartozik, három részes, ABA szerkezetű.

A Székelyfonó Kodály Zoltán 1932-ben Budapesten, a Magyar Állami Operaházban bemutatott egyfelvonásos daljátéka. Kodály második színpadi műve tulajdonképpen egy népdalfüzér. A daljáték egyik népszerű részlete az A csitári hegyek alatt című dal, a leány és a legény kettőse.

Kodály Zoltán Háry János című daljátékát Garay János Obsitos című költeménye ihlette, amelyet 1926-ban Paulini Béla és Harsányi Zsolt egészített ki további részletekkel. Háry János létező személy volt, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt gyakran vendégeskedett a Szekszárd környéki szüreteken http://www.mozaweb.hu).

Bartók Béla legismertebb zongorára írott műve, amelyet 1908-ban komponált.

A mű egyfajta misztériumjáték, szövegkönyvét Balázs Béla írta 1910-ben.

A zongorajátékot Bartók Béla 1911-ben írta, rövidsége ellenére az egyik legjelentősebb alkotása, mivel újszerűsége egyedülálló.