Földrajz
2. oldal
Magyarország nagy tájegységei 1.
A következő két képernyőoldalon Magyarország nagytájait mutatjuk be.
Az Alföld
Az Alföldet hagyományosan a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlra osztjuk. Felszínalaktani értelemben azonban az Alföldhöz kapcsolódik a dunántúli Mezőföld és a Drávamelléki-síkság is. A Duna-Tisza közén északon a Jászság, középen a Kiskunság, délen a Bácskai-löszhát található. A Tiszántúlon a Nyírség, a Hajdúság, a Hortobágy, a Nagykunság, a Körös-vidék és a Körös-Maros köze helyezkedik el.
A folyók homokot és kavicsot hordtak ide, majd áradáskor vastag iszapréteg rakódott le, végül pedig a szél elegyengette a homokot.
Alföldi táj
http://hu.wikipedia.org
Nézd meg a természetfilmet az Alföldről!
https://www.youtube.com/watch?v=ckQrBBzqu3E&list=PL5h6jhFwf5uLaITuPFZkta-_OdxyCtbzj
A Kisalföld
A Tisza szabályozása 1846-ban kezdődött meg, korábban a tavaszi olvadás után gyakran víz borította a vidéket. Közel 50 éven át munkások ezrei ástak árkokat a folyónak, hogy gyorsítsák az árhullám levonulását, és gátakat építettek, hogy megvédjék a falvakat.
Érdekes jelenség a tiszavirágzás (tiszavirágrajzás), amely kérészek néhány órás násztánca. Ezek a 3 évig lárvaállapotban lévő rovarok egyszerre kelnek ki, a Tisza fölötti cikázó repdesésük után pedig belehullnak a folyóba, amely így a virágzás látszatát kelti.
http://anyafold.blog.hu
http://www.tivadar.hu
A Tiszántúl közigazgatási központja Debrecen városa.
Nézd meg a videót a városról!
https://www.youtube.com/watch?v=uGZ_AJ2K2Sw
A tájegység részei a Szatmári-síkság, a Nyírség, a Hajdúság, a Hortobágy, a Nagykunság, a Körös-vidék és a Maros-Körös köze. Felszíne nagyrészt sík, kivéve a Nyírség dombos vidékeit.
A Szamos és a Tisza összefolyásánál a folyószabályozás előtt ingoványok voltak.
A
Hajdúság termőtalaja kiváló, mivel helyenként 20 m vastag lösz rakódott le a jégkorszaki szelek által összehordott porból. (Nevét az eredetileg marhahajcsárnak, majd később katonának állt hajdúkról kapta.)
A
Maros-Körös közét elhagyott folyómedrek, folyóhátak tarkítják, korábban itt is ingoványok voltak.
A
Nyírségben, a lápok és nyírek egykori hazájában, a szél változatos formájú, parabola alakú homokbuckákat épített. A jégkorszak után a buckák közötti mélyedésekben meggyűlt csapadék átnedvesítette a talajt, majd párologva ködfátyolként ült meg a láp fölött. A vidéket szegélyező erdők nem engedték, hogy ez a ködfátyol szétáramoljon, így a különleges klimatikus viszonyok miatt egyedülálló növény- és állatvilág van a területen.
Kardos madársisak
http://www.hnp.hu
A Tiszántúl része a Hortobágy sík pusztája. A gémeskutaknál itatták régen a pásztorok a nyájat. Ez a terület régen lápos vidék volt, mivel az áradások után a folyók vize mocsarakat, lápokat hagyott hátra. A folyószabályozás következtében ma ez Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája.
Nézd meg a Hortobágyról készült filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=a8eHI2F-EvA
A Hortobágy
http://hortobagy.lap.hu
A puszta a gémeskutakkal
http://hu.wikipedia.org
A hortobágyi kilenclyukú híd
http://hu.wikipedia.org
A Duna-Tisza köze végtelen rónaság, mindenhol gyér növényzetű homokbuckák hullámzanak. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma Magyarországon, ezért sok gyümölcsöt, például őszi- és sárgabarackot is termesztenek, a XIX. század végétől pedig szőlőtermesztéssel is foglalkoznak.
Lehet még ma is találni tanyákat, amelyek a török hódoltság idején a mezővárosok melletti szántóföldek szomszédságában kialakított nyári szálláshelyek voltak, később azonban a földművelők állandó lakhelyévé váltak.
Tanya
http://www.terport.hu
A legmagasabban fekvő részeit, a Kiskunsági-homokhátat és a Bácskai-löszhátat több százezer éven át a víz és a szél formálták. A homokot megkötötte a növényzet, de az állattenyésztés és a növénytermesztés miatt az ismét megritkult, így a homok visszahódította a területet. A XX. században fenyőféléket és szőlőt telepítettek a vidékre, amelyek megkötötték a homokot, ezért ma már csak Bugacnál láthatunk homokdűnéket.
Homokbucka
http://utazom.com
Nézd meg a videót a Kiskunsági Nemzeti Parkról!
https://www.youtube.com/watch?v=4zzE9aLSFlI&list=PL5h6jhFwf5uLaITuPFZkta-_OdxyCtbzj
Bácskában a fű kötötte meg a homokot, és termékeny lösztakaró képződött. Itt él Európa legnagyobb testű madara, a túzok (Rácz, Szilassi, Szlukovényi 2009: 32−35).
Túzok
http://www.puszta.com
A Kisalföld a Pannon-tenger, majd a Duna és mellékfolyói által feltöltött hordalékkúpján helyezkedik el. A Győri-medence részei a Szigetköz, a Csallóköz, a Rábaköz és a Fertő-Hanság-medence. Dél felé a Marcal-medencét, kelet felé a Komárom-Esztergomi-síkságot találjuk. Ez Magyarország leghuzatosabb tája, a környező hegyláncok kiemelkedésével süllyedt le. A táj felett sok millió évig a Pannon-tenger hullámzott. A mai folyók ősei feltöltötték a sekély tengert, így néhol 2 km vastag, agyagos üledékréteg maradt hátra. A Duna szigeteket épített hordalékából, amelyek közül a kisebbeket áradáskor elsodorta. Itt található a Szigetköz, ahol csodálatos ártéri erdőket láthatunk.
Táj a Kisalföldön
http://www.kektura.click.hu
A Fertő-tó Magyarország második legnagyobb tava, igen sekély, vidéke természetvédelmi terület (Fertő-Hansági Nemzeti Park). A tó Európa madárvonulási útvonalainak egyik legfontosabb állomása, itt pihennek meg a költöző madarak.
A Fertő-tó
http://www.origo.hu
Nézd meg a természetfilmet a Fertő−Hanság Nemzeti Parkról!
https://www.youtube.com/watch?v=SUghA64ZEHA&list=PL5h6jhFwf5uLaITuPFZkta-_OdxyCtbzj
A Marcal-medence a jégkorszakban alakult ki. A szél, a víz és a jég 100 m vastag réteget koptattak le a felszínből, a hideg szelek finom porral borították be a Kisalföldet.
A Győr−Esztergomi-síkságot az egykor magasabb szinteken folyó Duna teraszmaradványai alkotják. A terület többször is megsüllyedt, emiatt a Duna felgyorsult, ezáltal mélyebbre vájta be magát a medrébe, így alakítva ki a teraszokat (Rácz, Szilassi, Szlukovényi 2009: 40−41).
Szakirodalom:
Rácz Ildikó, Szilassi Péter, Szlukovényi Bea 2009. Magyarország képes atlasza. Gulliver Könyvkiadó: Budapest.
