Magyarok Szlovéniában
A Muravidék múltja
A Galéria−Múzeum Lendva kiállítása a várban
A mai Muravidék területét valószínűleg 3500 éve népesítette be az első embercsoport, erről számos régészeti lelet tanúskodik. Időszámításunk kezdetén fontos kereskedelmi útvonalak vezettek át a vidéken, amelyek Rómát Aquincummal kötötték össze. A VI. században befejeződtek a szláv letelepülések a Mura folyó mentén, később pedig az avarok vonták fennhatóságuk alá a területet. A IX. században elterjedt a kereszténység. Lendva és környéke a XI. században a magyar gyepűrendszer része lett. A magyar közigazgatási rendszerbe I. (Szent) László kapcsolta be. (I. László királyról többet tudhatsz meg itt.)
A vidék a Bánffy család birtoka volt közel 350 évig, a XVI. század második felére Lendva a vidék fontos kereskedelmi és kulturális központjává vált. (A Bánffyak valószínűleg a Hahold német nemzetség leszármazottai, az 1192-es oklevélben – amely először ad bizonyságot Lendva létezéséről – említik, hogy a birtokot Hahold vásárolta meg.) A vásártartás joga révén Lendva városa a XIV. századtól közigazgatási központként fejlődhetett. A Bánffy család a XV. században a legfontosabb magyar főúri családok közé tartozott. Mátyás király grófi rangot adományozott Bánffy Miklósnak, aki megmentette a moldvai hadjáratban. (Mátyás királyról bővebben itt olvashatsz.) 1530-ban Bánffy Jánost nádori rangra emelte Szapolyai János. A család gazdag szellemi központtá fejlesztette Lendvát.
1573-ban nyomdát alapítottak Lendván, ahol Kultsár György prédikátor három könyvét is kinyomtatták, ezek közül az egyik a Postillák (1574). A könyveket a protestáns körök kedvezően – a Bánffy család időközben áttért a református hitre −, a katolikusok elítélően fogadták.
A XVI. század végére állandóvá váltak a török támadások, de a lendvai várat soha nem tudták bevenni. Bánffy Kristóf 1644-es halálával a Nádasdyak örökölték a birtokot, de csupán 25 évig volt a tulajdonukban. A birtok így visszaszállt a kincstárra.
Esterházy Pál megvette a birtokot, majd 1712-ben rendelkezett arról, hogy a fejedelmi címek és a kiváltságok örökölhetők legyenek. A birtok területén lévő várakat L alakban újjáépítették, így tisztelegtek I. Lipót királynak.
Lendva önálló bírósággal rendelkezett a XVIII. században. Az 1750-es évek után fellendült az iparosodás, a kézművesek között sok zsidó volt, a XIX. században általános iskola és zsinagóga is volt már a számukra. (Szlovéniában ma már csak Mariborban és Lendván van zsinagóga.)
A Bánffy család címere
http://www.mek.oszk.hu
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Jellasics horvát bán útját a szerdahelyi Mura-híd felégetésével késleltették. A szabadságharc tábornoka, Perczel Mór katonái pedig 1848 novemberében elfoglalták a Muraközt, és kordont húztak a Mura mellett. (Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről bővebben itt olvashatsz.)
Az osztrák−magyar kiegyezés után (1867) felgyorsult Lendva fejlődése, Zala megye egyik központjává vált. Ekkor vállalatok, gazdasági társaságok jöttek létre (téglagyár, gőzmalom, varroda, esernyőgyár). Több lap is napvilágot látott: Alsólendvai Híradó, Alsó-Lendva és vidéke, Dél-Zala. Megalapították a polgári iskolát (középszintű oktatási intézmény).
A XIX. század végén Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd kezdeményezésére városi rangot és tanácsot kérvényeztek, hogy a közigazgatás függetlenné váljon. A század második felétől széles körben ismertté váltak a lendvai vásárok, sok új ház épült, elindult a vasút. A XX. századra a lendvai lakosság száma 2000 fő volt.
Hármashatárkő az osztrák−magyar−szlovén határon
http://www.ugo.cn
A XX. században az első világháború véget vetett a polgárosodás fejlődésének, az I. világháborút lezáró békével a történelmi Magyarország szétesett, Alsólendvát és vidékét (a mai Muravidéket) a Szerb−Horvát−Szlovén Királysághoz csatolták.
A két világháború között megszűnt a vasútkapcsolat Magyarországgal, a kereskedelem, a gazdaság hanyatlott, a polgárosodás véget ért. Az értelmiséget száműzték, elköltözött, vagy kénytelen volt felhagyni korábbi munkájával. A II. világháború során négy évre visszacsatolták a vidéket Magyarországhoz, ez fokozta a szlovén és a magyar lakosság közötti ellentéteket. 1945 után Jugoszláviában a Muravidék fejlesztése és társadalmi stratégiája megváltozott, peremvidékként nem számíthatott nagy beruházásokra. Csak az 1970-es években kezdődött a fellendülés, ekkor gyárak és kulturális intézmények alakultak. Szlovénia megalakulásával a jugoszláv alkotmány mintájára a magyar nemzeti közösség autochton státuszt és különjogokat kapott (Göncz László 2005 Lendva múltja In: Lendava/Lendva, Lendva Község: Muraszombat. 40−45).
Nézd meg a korabeli híradást!https://www.youtube.com/watch?v=pvM5m1h0W0Q