Szomszédos népek és kultúrák

Az Erdélyi Fejedelemség a XVI. század közepétől a XVII. század végéig Erdély területén fennálló állam. A fejedelemség a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás következményeként jött létre. Az oszmánok által támogatott Keleti Magyar Királyságból alakult ki, amikor 1570 végén a speyeri szerződésben Habsburg követelésre János Zsigmond lemondott a királyi címről, és beleegyezett, hogy a fejedelmi címet használja. Az említett szerződés értelmében ide tartozott Máramaros, Bihar, Zaránd, Közép-Szolnok, Kraszna, Arad és Temes vármegyék teljes területe.

A török idők alatt a független magyar jogállamiságot az Erdélyi Fejedelemség képviselte, mivel a nyugati részek Habsburg fennhatóság alá tartoztak.

A Rákóczi-szabadságharc (1703−1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt, és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország teljes beolvasztását a Habsburg Birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt.

II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=BlMI9yj_pNU&list=PL3078A9E84C018DCD

Az abszolutizmus kora

A 18. századi abszolutizmus kora a Rákóczi-szabadságharc végétől a 18. század végéig tartó időszak volt a Habsburg-ház által újraegyesített történelmi Magyar Királyságban. A Habsburg Birodalom hivatalos nyelve a német lett. Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal, hanem külön kormányozták, de a közigazgatási átszervezés során felszámolták a vármegyéit, valamint a székely és szász székeket és kerületeket. A kor két legjelentősebb uralkodója Mária Terézia (1740−1780) és fia, II. József (1780−1790).

Mária Terézia apjától, II. Károlytól örökölte a trónt, abszolutista intézkedéseket hajtott végre, a rendek háttérbeszorításával, rendeleti úton hajtotta végre felülről jövő reformjait. 1764-ben létrehozta az Államtanácsot, mely az ország központi szerveit koordinálta, és tartotta a kapcsolatot az udvarral. 1765 után nem hívott össze országgyűlést. Szabályozta ugyanakkor a jobbágyok terheit, és kötelezővé tette az elemi oktatást (Ratio Educationis). Bécsi testőrségében sok magyar ifjú is helyt kapott.

II József (1780−1790) közel 6000 rendeletet hozott uralkodása idején, de a halálos ágyán kettő kivételével visszavonta azokat. A türelmi rendelet a szabad vallásgyakorlást tette lehetővé, a jobbágyoknak pedig biztosította a szabad költözés jogát.

Halála után felerősödött a nemzeti öntudat, terjedtek a forradalmi eszmék.

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=YArvkdteGmw&list=PL3078A9E84C018DCD

A XIX. század elején − a reformkorban − a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz képest lemaradt magyar társadalomban feléledt az újítási, modernizációs szándék. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született. Kialakult az önálló, modern ipar, Széchenyi István segítségével megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát, megszületett a Himnusz és sok egyéb, a nemzeti összetartozást kifejező költemény. A reformkori országgyűléseken egyre több jogot vívtak ki a magyarság számára a politizáló főurak, 1844-ben a magyar lett a hivatalos nyelv. A Habsburg Birodalomtól való függetlenedési vágy egyre erősödött. 1846-ban megalakult a konzervatív párt, amely lassúbb és kisebb változásokat igényelt, majd 1847-ben megalakult az ellenzéki párt Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Deák Ferenc vezetésével.

Kossuth Lajos
http://vmek.oszk.hu

Deák Ferenc
http://sojtor.eu

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=Yvqaz22zgzc&list=PL3078A9E84C018DCD

Szakirodalom:
Gonda Imre, Niederhauser Emil 1978. A Habsburgok. Egy európai jelenség. Gondolat: Budapest.
Papp Klára, ifj. Barta János. A Rákóczi-szabadságharc és a hazai nemzetiségek, In: Kisebbségkutatás: 2003/2
http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/maria-terezia-es-ii-jozsef-uralkodasa-magyarorszagon/

Az 1848-as februári párizsi forradalom híre eljutott Pozsonyba, az országgyűlés helyszínére. Kossuth Lajos új alkotmányt követelt, az abszolutizmus ellen volt. A március 13-i bécsi forradalom hírére elfogadták a Felirati javaslatot a pozsonyi országgyűlés felsőtábláján.

Március 15-én kirobbant a forradalom Pesten is. A márciusi ifjak a Pilvax kávéháztól indultak, hogy kinyomtassák követeléseiket, a 12 pontot. Budára már többezres tömeg vonult Táncsics Mihály kiszabadítására. A forradalom vértelen volt.

A 12 pont
http://tortenelemportal.hu

Nézd meg a filmet!

https://www.youtube.com/watch?v=7bAccgrO47w&list=PL3078A9E84C018DCD

Kossuth követeléseit az uralkodó, V. Ferdinánd aláírta, így az áprilisi törvények biztosították a polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség feltételeit. 1848. április 7-én megalakult az első felelős magyar kormány.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos volt, Kossuth Lajos lett a pénzügyminiszter, Széchenyi István a közmunkaügyi miniszter, Deák Ferenc az igazságügyminiszter, Mészáros Lázár a hadügyminiszter, Klauzál Gábor a földművelés- és iparügyi miniszter, Szemere Bertalan a belügyminiszter, Esterházy Pál a császár személye körüli miniszter, Eötvös József pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter.

gróf Batthyány Lajos kézírása
Hermann Róbert, Molnár András 2007. Saját utamat jártam – Batthyány Lajos miniszterelnök 1807-1849, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg.

A magyar követelések között nem szerepelt a nemzetiségi kérdés rendezése. A nemzetiségek ugyanolyan jogokat akartak, mint a magyarok, az ország határain belül külön nemzetként akarták magukat elismertetni. V. Ferdinánd, Habsburg uralkodó vissza akarta kapni teljhatalmát, azt követelte, vonják vissza az áprilisi törvényeket. 1848 szeptemberében Jellasics, horvát bánt küldte a magyar forradalom leverésére. A magyar sereg folyamatosan visszavonult.

Nézd meg a térképeken a magyar szabadságharc csatáit!

Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=9ZR4bs7WmYI&list=PL3078A9E84C018DCD

Kossuth a Dunántúlon népfelkelést hirdetett, és toborzókörútra indult. A császári seregek folyamatosan nyomultak előre.
Kossuth Lajos és Görgey Artúr 1848 novemberében haditervet dolgozott ki az ország ellenséges támadás idején hatásos védelmét illetően. 1848 decemberében Ferenc József került a trónra, Windischgrätz megverte Görgey seregét. A császári seregek az Alföld felé nyomultak.