Magyar történelem
3. oldal
Az Árpád-ház
A magyar történelemben Árpád-kornak hívjuk az államalapítástól (1000) a honfoglaló Árpád vezér utolsó fiú ági leszármazottjának (III. Andrásnak) haláláig (1301) tartó időszakot. Az elnevezés arra utal, hogy Árpád fejedelem vezette a magyarságot a Kárpát-medencébe, és az ő leszármazottai kerültek trónra egészen 1301-ig.
Ezen a képernyőoldalon a legjelentősebb Árpád-házi uralkodókat mutatjuk be. Nézd meg az Árpád-házi királyok családfáját, majd klikkelj a képekre, hogy többet tudj meg az uralkodókról!
A rajzot készítette: Tajda Perša
Nézd meg a filmet az államalapításról!
https://www.youtube.com/watch?v=38uZNXy_PE0&list=PL3078A9E84C018DCD
I. (Szent) István király (970/980–1038) – Esztergomban született Vajk néven, a keresztségben kapta az István nevet. Uralkodását 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén kezdte meg. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget keresztény magyar királysággá alakította át. A régi rend követőit legyőzte, és 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt az uralma. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődött. Létrehozta a vármegyerendszert, s párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyház intézményeit. A politika hatékonyságát és az ország szilárdságát bizonyította a besenyő és német támadások visszaverésével. Magyarországon minden évben augusztus 20-án az államalapítást, valamint I. István király szentté avatásának napját ünneplik.
Nézd meg a filmet István király uralkodásáról:
https://www.youtube.com/watch?v=CI_GdY_qddA&list=PL3078A9E84C018DCD
I. (Szent) László (1046–1095) 1077-ben bátyja, I. Géza után lépett a trónra. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, ennek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba. Maga is jó harcosnak bizonyult, ezért is nevezték lovagkirálynak. Erősen keresztény hitű volt, ezt bizonyítja az, hogy uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket. 1106-ban Nagyváradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az általa alapított székesegyházban.
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=1Ox5h7N6r6k&list=PL3078A9E84C018DCD
Olvasd el a László-legendát!
http://sermones.elte.hu/
Könyves Kálmán (1074–1116) I. Lászlót követte a trónon 1095-ben, az ő politikáját folytatta. Az adókat és a vámokat növelte, és megszüntette az egyház feleslegesnek ítélt jövedelemforrásait. Fontos volt számára is a magántulajdon védelme, de enyhített a túlzott törvényeken. Létrehozta Nyitra püspökségét, és menesztette a tudatlan papokat. Élete során a magyar királyi cím mellett horvát királlyá is koronázták. Ahhoz, hogy Róma legitimálja a horvát királyi címét, le kellett mondania az invesztitúrajogról (püspökök kinevezése). Fivére, Álmos folyamatosan próbált lázadni ellene, de sikertelenül.
II. András (1177–1235) 1205–1235 között volt Magyarország uralkodója. Uralkodása a magyar történelem egyik legnevezetesebb időszaka. András energikus külpolitikájával az egész Balkán-félszigetet igyekezett megszerezni, több szomszédos területet meghódított, de legnevezetesebb tette az Aranybulla kiadása, amely aranypecsétes szabadságlevél és a magyar törvényalkotás mérföldkövének tekinthető. Az Aranybulla megerősíti I. István államalapító rendeleteit, s azt kiegészítve rögzíti a szerviensek (a későbbi köznemesség alapját képező társadalmi réteg) jogkörét. Hitelesíti a törvénytipró uralkodó támadhatóságát, korlátozza a külföldiek politikai befolyását. A rendeletgyűjteményt egészen 1916-ig − az utolsó magyar király uralkodásáig − minden koronázáskor hitelesítette a mindenkori uralkodó.
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=IlQzzOe0_i8&list=PL3078A9E84C018DCD
IV. Béla (1206–1270) 1235-ben apjától, II. Andrástól örökölte a trónt. Béla még jobban területek szerzésére, visszaszerzésére törekedett, de a terveit meghiúsította a tatárjárás. A Mongol Birodalom terjeszkedett, tatár hordák pusztítottak Batu kán vezetésével. A tatárjárás miatt az ország fele romokban hevert, rengeteg ember elpusztult. IV. Bélát második honalapítónak is hívják, mivel a tatár pusztítás után betelepítésekkel pótolta a megfogyatkozott lakosságot, és kővárakat építtetett − ekkor épült föl a középkori budai vár is.
Szakirodalom: Kristó Gyula 2003. Magyarország története 895–1301, Osiris Könyvkiadó: Budapest.
Nézd meg a filmet az Árpád-ház utolsó évtizedeiről!
https://www.youtube.com/watch?v=bhJrRCYgIJk&list=PL3078A9E84C018DCD
A magyar történelemben különös jelentősége van a Szent Koronának. A kései középkorban és az újkorban Szent István uralkodói fejékének tartották. A modern kutatások szerint a mai magyar korona alsó, görög feliratú része aranyból készült abroncskorona, egyik zománcképe I. Gézát ábrázolja. Eredetileg női diadém volt, és a bizánci császár ajándékaként került Magyarországra.
A középkorban sajátos kultusz alakult ki a Szent Istvánnak tulajdonított korona körül. A király hatalmát nem isteni eredetűnek vélték, mert az uralkodó a nemzet választottja volt. A Szent Korona a XV. századtól nemcsak a király felségjelvénye volt, hanem a magyar államot és államhatalmat is szimbolizálta.
A földet a Szent Korona tulajdonának tartották, használója a Szent Korona jóvoltából birtokolta, s jog szerinti örökös hiányában az visszaszállt a koronára. A Szent Korona beavató korona, a királyoknak csak életükben egyszer volt a fején, a beavatáskor, azaz a megkoronázáskor. Az új király beiktatásának az egyik kritériuma az volt, hogy a Szent Koronával koronázzák meg, valamint Székesfehérváron az esztergomi érsek tegye fejére a koronát.
Szakirodalom:
http://enc.phil-inst.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/Szent_Korona.htm
http://www.ehumana.hu/arpad/cimszo/c59-2.htm
Szakirodalom:
Romsics Ignác 2007. Magyarország története. Akadémiai Kiadó: Budapest.
