Magyar irodalom
5. oldal
A XIX. század második felének irodalma
A XIX. század második felének magyar irodalmára jellemző, hogy elveszett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtti optimizmus, azonban még nem mutatkozik a kiábrándultság, a reménytelenség. Az irodalmi értelmiségiek és néhány politikus egy új reformkorban reménykedett, és esélyt láttak a nemzeti függetlenség és a szabadság kihívására. 1867-ben megtörtént a
kiegyezés, amely a politikai viszonyok rendezéséhez vezetett. A
kiegyezés tehát hozzásegített ahhoz, hogy felgyorsult a polgárosodás, megindult a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlődése, kezdetét vette a kapitalizálódás. Az új nemzedék írói bírálni kezdték a dzsentrivé alakuló nemességet. A korszak vezető műfaja a novella lett, a regény a hetvenes évek vége felé hanyatlásnak indult. Új irodalmi műfaj alakult ki, amelyre a rajz, a karcolat és a tárcanovella megnevezés is illik. A novellákat a sokszínűség jellemezte, az író az eseménysorok egyetlen pontját ragadta meg (a többi része homályban maradt). Nagy hangsúlyt kaptak a társadalmi konfliktusok, a szociális összeütközések.
Klikkelj a képekre, hogy megismerkedj a korszak legjelentősebb magyar alkotóival!

Arany János (1817−1882)
http://www.mek.oszk.hu
Arany János (1817–1882) pályáját epikusként kezdte, fontos művei közé sorolható a
Toldi és a
Toldi estéje. A műballada a romantika korában lett népszerű, amikor megnőtt a népköltészet iránti érdeklődés. A magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre. Történelmi balladái nagyrészt allegorikus jelentésűek, kiemelkedő hangsúlyt kap bennük a lélektan, több művében a bűn és a bűnhődés kerül a középpontba. Lírája a szabadságharc utáni években bontakozott ki. Ekkoriban mutatkozott meg kétségbeesése: ha a nemzet „halott”, nincs kinek írni. Arany János fordította magyar nyelvre többek között Shakespeare drámáit, szonettjeit is.
Hallgass bele a
Toldiba!
https://www.youtube.com/watch?v=EW-95HHPaZ0
Hallgasd meg a
Walesi bárdok című balladát Sinkovits Imre előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=8Btn0MAqfW0
Hallgasd meg az
Ágnes asszony című balladát Sinkovits Imre előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=rM5YJIgw8fY
Hallgasd meg az
Epilógus című verset Sinkovits Imre alőadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=-bLfe269TI0

Madách Imre (1823−1864)
http://upload.wikimedia.org
Madách Imre (1823–1864) kiemelkedő és egyben egyetlen remekműve
Az ember tragédiája, amelynek halhatatlansága abban rejlik, hogy minden kor számára van valamiféle mondanivalója – a mű nem oktat, magyaráz, hanem leginkább kérdez. A többi ekkoriban keletkezett művel szemben a magyar problematika nem közvetlenül, központi elemként jelenik meg benne. Mondhatni másként karolja fel a nemzeti ügyet, mint a magyar irodalom többsége – az európai civilizáció nevében szólal meg. A mű keletkezésének az ideje is sokat elárul már a
Tragédiáról, mivel egy csüggedő korszak végén, és egy reménykedő korszak elején íródott.
Nézd meg a Jankovics Marcell rendezte
Ember tragédiája című animációs filmet,
http://www.youtube.com/watch?v=hwN_wFu5nSU
vagy az 1969-ből való tévéjátékot!
http://www.youtube.com/watch?v=dKDWAhA1rcY
Nézd meg a művet a Nemzeti Színház 2002-es előadásában!
1. felvonás:
http://www.youtube.com/watch?v=xue8Yfl0qU0
2. felvonás:
http://www.youtube.com/watch?v=l7qdAbzhl7k

Mikszáth Kálmán (1847−1910)
http://www.litera.hu
Mikszáth Kálmán (1847–1910) írói pályáját leginkább elbeszélései jellemezték, első írásai Jókai Mór hatását tükrözik. Két elbeszélése – a Tót atyafiak és A jó palócok – azonban nagy fordulatot jelent írói pályáján, mivel ezekben a művekben találta meg egyéni hangját. A Tót atyafiakban hősei a világtól elzárt magányos emberek, akik távol kerültek a civilizációtól. A jó palócok ennek ellentétét mutatja. Ezekben az írásokban még találhatók romantikus motívumok, viszont Mikszáth paraszti élethez való fordulása azt is jelentette, hogy részben megtagadta a Jókai-féle romantikát. Műveiben a falusi nép tölti be a főhős szerepét, ő mutat rá, hogy a korábban faragatlannak vélt emberek bonyolult lelki állapota melegséget, jóságot rejteget. Az embereken kívül főszerepet kap a természet is, így az ember és a természet idilli összhangja töretlen műveiben (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 10. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2007).
Nézd meg a Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című művéből készült tévéfilmet!
http://www.youtube.com/watch?v=SA9wltikvnw