Magyar irodalom
6. oldal
A XX. század első felének magyar irodalma
Az 1867-es kiegyezést követően a gyors
polgárosodás átalakította Magyarország képét. Elkezdődött a
különböző vasút- és úthálózatok kiépítése, gyárakat
alapítottak. Az ipari fejlődés és a polgárosodás azonban nem
hozott demokratikus átalakulást. A XX. század elején sokan
kivándoroltak Amerikába, új lehetőségek keresése reményében.
A XX. század irodalmi megújulásának
mérföldkövét a Nyugat
című folyóirat határozta meg (az első szám 1908. január 1-jén
jelent meg). Első szerkesztője Osvát Ernő kritikus volt, aki
tehetség szerint válogatta ki azokat az írásokat, amelyek a
folyóiratban megjelenhettek. A kiegyezés után felnőtt egy olyan
generáció, amelynek tagjai az irodalomhoz már nem a politika
irányából közelítettek, hanem az esztétika felől. A
tekintélyessé vált irodalmi lap szerkesztését Osvát halála
után Babits Mihály vette át, amelyhez Móricz Zsigmond
segédkezett. Babits halála a Nyugat
hanyatlását is jelentette, azonban az Illyés Gyula által
szerkesztett Magyar Csillag
a nagy előd folytatásának tekinthető.

Olvass bele a Nyugat folyóirat példányaiba!
http://epa.oszk.hu
Klikkelj a képekre, hogy megismerkedhess a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotóival!

Ady Endre (1877−1919)
http://dorysmay.lapunk.hu
Ady Endre (1877–1919) a modern magyar líra emblematikus alakja, művészetét pályája elején a tragikus küldetéstudat, a mártírságot vállaló elhivatottság határozta meg. Ady versei újfajta zenei dallamot kaptak, szabadon alkalmazta a jambikus formát. Költészetében meghatározóak a nagy szenvedély és szerelmi vágy megszólaltatta Léda-zsoltárok, az istenes versei, majd a nemzetféltés kiváltotta magyarság-versek (Gintli Tibor: Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig. Jelenkor, Pécs 2007).
Ady Endre
Vér és arany című műve szlovénul is olvasható: Kri in zlato (fordította: Jože Hradil).
Hallgasd meg az
Ember az embertelenségben című verset Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=GO55GtXz8qA
Hallgasd meg a
Héja-nász az avaron című verset Sinkó László és Latinovits Zoltán előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=FvyzqI4qCCM
Hallgasd meg az
Elbocsátó szép üzenet című verset Hegedűs D. Géza előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=gBvLoKsf8gk

Babits Mihály (1883−1941)
http://upload.wikimedia.org
Babits Mihály (1883–1941) első és második verseskötetét (
Levelek Iris koszorújából – 1909,
Herceg, hátha megjön a tél is − 1911) is nagy kérdések ihlették: mi a világ és annak lényege, a sokféleség vagy az egyformaság. Köteteinek megszerkesztésére külön hangsúlyt fektetett, ahogy a kortársai is, összefüggéseikben ugyanis a versek többet mondanak, mint egyenként. Korai műveit a különböző témák, hangnemek, stílusok, versformák sokasága jellemzi, szokatlan rímeket használ. Az első világháború után szemlélete elkomorodott, magatartását a visszahúzódás jellemezte. Költészetében megjelentek az új tematikák – felerősödött a szociális érzékenysége. Kései költészetében érezhető volt a halál közelsége, verseiben megfogalmazódott az attól való félelem (2008. Gintli Tibor: Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig. Jelenkor, Pécs 2007).
Hallgasd meg az
Esti kérdés című verset a költő saját felolvasásában!
http://www.youtube.com/watch?v=tsS458gIxKo
Hallgasd meg a
Húsvét előtt című verset Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=HWR-GyzDL58

Móricz Zsigmond (1879−1942)
http://www.mek.oszk.hu
Móricz Zsigmond művei az erőszak és az emberi test realista ábrázolásmódjával erős érzelmeket keltenek. Prózájától nem idegen a realista és a naturalista poétika öröksége, de az újfajta irodalomelmélet az életmű más részeire helyezi a hangsúlyt, mint a korábbi értelmezések. A modernség a realizmus valóságelvű eljárásait felfüggesztő poétikai megoldásokban keresendő Móricz műveiben. A narrátor mindig az igazság tudója, így kissé didaktikus hatása van, de a szövegeket egy valószerűséget hangsúlyozó és egy mitikus narráció együttese alakítja. Ezáltal a hősök is kettős személyiségek, egy történelmi-társadalmi kor jellegzetes alakjai, valamint mitizált hősök is egyben. A szövegek nyelvi intenzitása a párbeszédek és a szabad függő beszéd révén valósul meg, a dialógusok mindig cselekvések (
Barbárok című novella) (Gintli Tibor: Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig, Jelenkor, Pécs 2007).
Móricz Zsigmond regényeiből számos tévéfilm készült. Nézd meg a
Pillangót!
https://www.youtube.com/watch?v=tdvaO1qEZNg
Nézd meg az
Árvácskát!
https://www.youtube.com/watch?v=rb2F5vI3KAs

Kosztolányi Dezső (1885−1936)
http://www.irasmuvek.hu
Kosztolányi Dezső (1885–1936) költészetét
A szegény kisgyermek panaszai (1911) és a
Számadás (1935) című kötetei alapján sorolják a modern magyar lírai modernséghez. Költészete a véges és végtelen találkozása, fiktív tér, amely azt az űrt hivatott betölteni, amelyet a nem létező transzcendencia okoz. Költészete a harmincas években klasszikussá érett, tudatosult benne az elmúlás, viszont ő mégis az élet szépségeit énekelte meg ezekben a műveiben. Novellái és regényei beszédmódját pszichológiai pontosság, maró irónia és tökéletes nyelvi ökonómia jellemzi (Gintli Tibor: Az irodalom rövid történetei II. A realizmustól máig. Jelenkor, Pécs 2007).
Kosztolányi Dezső
Nero, a véres költő című műve szlovénul is olvasható –
Neron, krvavi pesnik (fordította: Marjanca Mihelič).
Nézd meg a videót, amelyen Kosztolányi Dezső és felesége látható!
http://www.youtube.com/watch?v=H-6kdto77RQ
Hallgasd meg a
Hajnali részegség című verset Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=0HEIbHNpQL8
Nézd meg az
Aranysárkány című regény alapján készült filmet!
http://www.youtube.com/watch?v=fni3sm2zVXw

Radnóti Miklós (1909−1944)
http://www.radnotiiskola.hu
Radnóti Miklós (1909−1944) a mai napig az egyik legnépszerűbb költő a magyar olvasóközönség körében. Első három kötete az avantgárd vonzásában keletkezett, képalkotásuk merész. Az
Újhold című kötetben stílusváltás történik, mivel a versek határozottan leegyszerűsödnek. Következő köteteiben visszatér a kötött formákhoz, a szabályos strófaszerkezethez. Utolsó éveiben egy sajátos antik műfajt újít fel, az eclogát. Kései időszakában kevés kérdést hagy nyitva verseiben. Zsidó származása miatt elhurcolták, de az írást nem hagyta abba, ekkor születtek az
Á la recherce…, az
Erőltetett menet vagy a
Razglednicák című versei, szlovén fordításban:
Razglednice: izbrane pesmi (fordították: Jože Hradil és Kajetan Kovič).
Hallgasd meg a
VII. eclogát Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=SlwL1foUTpk
Hallgasd meg a
Nem tudhatom című verset Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=V5u_zjBWI2k

József Attila (1905-1937)
http://www.mek.oszk.hu
József Attila (1905–1937) kezdeti költészetére nagy hatással voltak a nyugatos írók, az avantgárd és az újnépiesség. Pályájának elején verseiben megjelenik a magyar nép, a magyar föld, a parasztság sorsa. A későbbiekben érdeklődése a munkásság sorsa felé fordul. A
Külvárosi éj című kötetében az osztályharcos hangot egyfajta keserű rezignáció váltja fel. Az 1937-es versei a végső összegzést hordozzák magukban, amelyekben megfogalmazódik, hogy az egyén és a közösség helyzete is reménytelen:
Karóval jöttél…, a
Talán eltűnök hirtelen… és az
Íme, hát megleltem hazámat… (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 12. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2009).
József Attila egyes versei szlovén fordításban is olvashatók:
Tudtam − Vedel sem
Születésnapomra − Mojih dvaintrideset let
Hazám − Moja domovina
Ringató − Zdramitve
Medáliák – Medaljoni
Mint hal a hálóban − Kakor riba v mreži
Válogatott versek − Izbrane pesmi
Hallgasd meg az
Eszmélet című verset Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=AZkJ0aPDKZk
Hallgasd meg a
Nagyon fáj című verset Latinovits Zoltán előadásában!
http://www.youtube.com/watch?v=-iNMHgNNtEk