Magyar irodalom
4. oldal
A romantika magyar irodalma
A romantikát a klasszicizmust váltotta fel, viszont kezdeti szakaszában még vele együtt élt, a korstílus kibontakozása csúcsán pedig az újonnan létrejött realizmussal fonódott össze. A romantika gyökerei a felvilágosodás korába nyúlnak vissza (a német Sturm und Drang és a szentimentalizmus volt az elődje). A romantika legelőször az irodalomban fejlődött ki, majd abból terjedt át a többi művészeti ágba. Az irányzat Angliából indult el, Németországon keresztül a többi európai országba is eljutott. A romantika meghirdette a művész teljes szabadságát, az egyéniség kultuszát, elismerte a művészi tehetséget, amelyet semmi sem korlátozhatott. Az alkotók legfőbb ihletforrása a képzelőerő volt. A magyar romantika meghatározó életélménye a nemzeti függetlenedés vágya, valamint ennek történelmi jelentőségű megnyilvánulása, az 1948-49-es forradalom és szabadságharc, majd ennek bukása.

A romantika korának viselete
http://4.bp.blogspot.com
Hallgass meg néhány, a romantika korában íródott híres zenei művet!
http://www.youtube.com/watch?v=ZTu_Jreo1SQ
http://www.youtube.com/watch?v=AwZFrb-mt8I
http://www.youtube.com/watch?v=3X9LvC9WkkQ
http://www.youtube.com/watch?v=goeOUTRy2es
http://www.youtube.com/watch?v=QIxiXte1j-Y
http://www.youtube.com/watch?v=-cZFHrnGvbc
Klikkelj a képekre, hogy megismerkedj a legjelentősebb magyar írókkal ebből a korszakból!

Vörösmarty Mihály (1800–1855)
http://mek.oszk.hu
Vörösmarty Mihály (1800–1855) a magyar romantika korának egyik kiemelkedő egyénisége. Munkásságát meghatározta, hogy több mint húsz éven át írt drámákat, így az ifjúkorából származó kísérleteket is beleszámítva 16 ilyen műalkotása született – a legkiemelkedőbb a
Csongor és Tünde. 1836-ban megírta a második magyar himnusznak is nevezett hazafias ódáját, a
Szózatot, amelyet a bécsi udvar és a magyarság közötti szakítás élménye ihletett. Ebben a művében a rendületlen hazaszeretet és a hűség fontossága fogalmazódik meg. A későbbiekben a reformkori harcok költőjévé vált, verseiben eluralkodott a közösségi tematika, majd a negyvenes években érte el költészete csúcsát (előtérbe kerül az óda és az elégia műfaja).
Hallgasd meg a
Szózatot Egressy Béni megzenésítésében!
https://www.youtube.com/watch?v=UsXyJFcJBjw
Hallgasd meg
A vén cigány című verset Máté Gábor előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=CMunk23O1xg
Hallgasd meg a
Szerelmedért című verset Kozák András előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=wXXRb_KVfEI
Hallgasd meg
A merengőhöz című verset Szersén Gyula előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=rZcI1g7eRpc

Petőfi Sándor (1823–1849)
http://pctrs.network.hu
Petőfi Sándor (1823–1849) a népies költészet képviselője. Műveiben láthatóvá válik a közvetlenség, a köznapiasság, az egyszerű szerkezeti felépítés. Családi lírájában megfogalmazódik a családi élet intimitása, felszínre kerülnek a legbensőbb kapcsolatok. Tájköltészete újat hoz a magyar irodalomba (
Alföld című verse). Petőfi költészetét nagy ívben két fő témakör szabja meg: az életnél becsesebb a szerelem, de a szerelemnél is értékesebb a szabadság. Utolsó éveiben művészetét végigkíséri a politika. Verseiben hinni szeretné, hogy a világ a boldogság kora felé vette az irányt. Szerelmi költészetében őszintén és semmit sem titkolva beszél érzelmeiről (
Reszket a bokor, mert…,
Beszél a fákkal a bús őszi szél…,
Szeptember végén…). A Petőfi életét végigkísérő sok csalódás nagymértékben megváltoztatta politikai világnézetét. A néphez való új viszonyát
Az apostol című romantikus elbeszélő költeménye tükrözi.
Petőfi műveit számos nyelvre lefordították.
Hallgasd meg a
Szülőföldemen című verset Latinovits Zoltán előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=dlQrVBdtcuw
Hallgasd meg az
Alföld című verset Latinovits Zoltán előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=QxYKTJjT_v4
Hallgasd meg a
Reszket a bokor mert kezdetű verset Lukács Sándor előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=GiBh9yRW2y4
Hallgasd meg a
Szeptember végén című verset Hegedűs D. Géza előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=qWx9Bqab098

Jókai Mór (1825–1904)
http://upload.wikimedia.org
Jókai Mór (1825–1904) a magyar irodalom egyik legtermékenyebb regényírójának számít. Jókai akkor bontakoztatta ki a romantikus szépprózát Magyarországon, amikor Európában már a realista regény került előtérbe. Regényeit a hangnem sokszínűsége jellemzi – a humor, a különböző fordulatok, a szatíra képviseli. Képzelete nem ismert sem térbeli, sem időbeli határokat. Többször megjelenik nála a színpadiasság, a meseszövése sokszor bonyolult, nagyban romantikus. Jókai főszereplői legtöbbször eszményített alakok, egyéniségük mozgatója egy eszmei megszállottság. Pozitív hőseire jellemző, hogy mindig a legnemesebb eszmékért harcolnak – a polgárosodásért, az egyenlőségért, az erkölcsi tisztaságért… Hősei legtöbbször jellemfejlődésen mennek keresztül. A mellékalakok általában a XIX. századi magyar világ különböző rétegeit, csoportjait képviselik (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 10. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2007).
Jókai számos regényéből készült film. Nézd meg a következőket!
Az Aranyember:
https://www.youtube.com/watch?v=no2zMsaDOqY
Sárga Rózsa:
https://www.youtube.com/watch?v=CSDUHHb--Lk
Szegény gazdagok:
https://www.youtube.com/watch?v=L6aml_NEbf8