Magyar irodalom
3. oldal
A felvilágosodás magyar irodalma
A XVIII. század elhozta az új világszemléletet, a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye volt. A felvilágosodás gondolkodói elvetették ugyan mindazt, ami ésszerűtlennek tűnt számukra, de többségük ennek ellenére sem lett ateista, mert nem tudták megmagyarázni a világ keletkezését. A francia tudósok, gondolkodók és művészek csoportja nagy szellemi vállalkozásba fogott, az
Enciklopédia megírásába, amely a XVIII. század ismeretanyagát foglalta magába. A magyar irodalmi élet felpezsdítése elsősorban azt is jelentette, hogy több író elkezdett vitázni, társaságokat hoztak létre, folyóiratokat alapítottak (Mohácsy Károly: Színes irodalom: a középiskolások 10. évfolyam számára. Krónika Nova, Budapest, 2007).
1686-ban visszafoglalták a töröktől Budát, és a Habsburg-család került trónra, tehát a német nyelv és műveltség erőteljes hatást gyakorolt a magyar művészetekre. Az irodalom a nehezebb történelmi időkben a nemzet szócsövévé vált, a nemzeti koncepciók kerültek előtérbe, felfedezték a népi művészeteket, és az európai irodalom is nagy hatással volt a kor szerzőire (Szegő János: A short history of Hungarian literature. Budapest 2010).
A szellemi élet fellendüléséhez nagyban hozzájárultak a kor iskolái, kollégiumai (felsőfokú tanintézményei), illetve a Mária Terézia által elrendelt 1775-ös Ratio Educationis, amely a köznép iskoláztatását szabályozta.
Klikkelj a képekre, hogy megismerkedhess a korszak kiemelkedő alkotóival!
Csokonai Vitéz Mihály (1773−1805)
http://mek.oszk.hu
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) Debrecenben született. A debreceni kollégium tanulója volt, majd teológushallgató lett. Gyors felfogásának, rendkívüli memóriájának köszönhetően messze kiemelkedett a többiek közül. Költészete nagyon széles skálán mozgott, mivel verseiben fellelhetők a kor művészi törekvései. Alkotásaira jellemző volt, hogy nem kötötte magát egyféle versrendszerhez, hanem mindegyikből merített valamennyit. Költészetében megtalálhatók a manierizmus elemei is, emellett művészetében ott bujkál az olasz irodalomból származó rokokó, majd élete vége felé nagyobb jelentőséget kap a szentimentalizmus panaszos hangja is.
Hallgasd meg Csokonai Vitéz Mihály
Az estve című versét!
https://www.youtube.com/watch?v=8VmOnrxd02Y
Hallgasd meg Csokonai Vitéz Mihály
A reményhez című versét Lakatos István előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=RCsxZBHr_oM
Nézd meg Csokonai
Dorottya, avagy a dámák dialadala a Fársángon című művéből készült tévéjátékot!
https://www.youtube.com/watch?v=i_dSwYlzQSQ
Berzsenyi Dániel (1776−1836)
http://www.brody.iif.hu
Berzsenyi Dániel (1776–1836) Egyházashetyén született. Berzsenyi csaknem egy évtizedig titokban írta verseit. Művészetére emellett jellemző az antik formák újrafelfedezése. Fő műfajai az óda, az elégia és az episztola. Műveiben megjelenik a hazafiasság, a magyarság fennmaradásáért érzett aggodalom. Berzsenyi nemcsak témái és versformái miatt kapta a magyar Horatius nevet, hanem kialakult életfilozófiája miatt is. Valamennyi elégiájának alaptémája a mulandóság, az elkerülhetetlen végzet, ám nem a halálfélelem jelenik meg bennük, hanem a lélek kiégése az ifjúság elmúltával, az élet kifosztottsága.
Hallgasd meg Berzsenyi Dániel
A közelítő tél című versét Bessenyei György előadásában!
https://www.youtube.com/watch?v=EBTF0Xh88l4
Kazinczy Ferenc (1759–1831)
http://media.vendegvaro.hu
Kazinczy Ferenc (1759–1831) munkásságának köszönhető, hogy a XIX. század első két évtizedében megszületett a modern magyar szépirodalom. Legfőbb műveinek a különböző fordításokat tartotta, majd az első magyar színtársulat megalakulása arra ösztönözte, hogy drámafordításokba kezdjen. Nagyon lelkesedett a színházért, mivel az nemcsak az új eszmék terjedéséhez, hanem a nyelv műveléséhez is hozzájárult. Börtönévei alatt ízlése megváltozott, és a klasszicizmus felé fordult – ezáltal azonban át kellett formálnia nyelvét és stílusát. Munkásságát meghatározta a nyelvújítás. Szembefordult mindazzal, ami a régi, provinciális gondolkodásmódot és életvitelt képviselte. 23 kötetben kiadott levelezése kortörténeti jelentőségű.
Nézd meg a Magyar Nyelv Múzeumának megnyitásáról szóló híradást!
https://www.youtube.com/watch?v=p3oj4NplHFw
A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon
http://vastagbor.blog.hu
http://4.bp.blogspot.com
Klikkelj ide, hogy lásd a nyelvújítás korában keletkezett magyar szavakat!
A nyelvújítás a szervezett nyelvalakítás egyik fajtája. A nyelvújító, nyelvművelő írók, művészek, tanárok legfőbb célja az egységes magyar nyelv megteremtése volt (a szókészlet bővítése, az idegen szavak „magyarosítása”, a stílus frissítése, megújítása). Magyarországon a tényleges nyelvújító mozgalom mintegy száz esztendeig, Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől) egészen a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti folyóirat megjelenéséig (1872) tartott.
Az új szavak elterjedésénél, illetve kipusztulásánál nagy szerepet játszott, hogy mekkora szükség volt az adott kifejezésre. A nyelvújítóknak azonban csak irányt szabhattak, mivel a végső döntést a nyelvhasználók hozzák meg. Nézd meg, milyen ötleteik voltak a következő szavakra:
bankár: bankúr, pénzcsűrnök, pénzkereskedő;
lényeg: mivolt, létalap, léteg, léteny, létedelem;
téglalap: hosszas négyszegelet, lapegyközény, egyközű négyszög, közarány;
számláló és nevező: a törtszám felsője, felső, részet, hányító;
tegez (ige): téget, tégez, teget, teeget, teegez, teez, téz;
Az új szavak elterjedésénél, illetve kipusztulásánál nagy szerepet játszott, hogy mekkora szükség volt az adott kifejezésre. A
nyelvújítóknak azonban csak irányt szabhattak, mivel a végső döntést a nyelvhasználók hozzák meg. Nézd meg, milyen ötleteik voltak a következő szavakra:
bankár: bankúr, pénzcsűrnök, pénzkereskedő;
lényeg: mivolt, létalap, léteg, léteny, létedelem;
téglalap: hosszas négyszegelet, lapegyközény, egyközű négyszög, közarány;
számláló és nevező: a törtszám felsője, felső, részet, hányító;
tegez (ige): téget, tégez, teget, teeget, teegez, teez, téz;
A szóképzés volt a nyelvújítók számára a leggyakoribb módja a szóalkotásnak, de nemcsak az élő (produktív) képzőket használták fel, hanem
előfordult, hogy újakat is alkottak, pl.: fogyaszt, illeszt; társalog, érzeleg, forrong; adományoz, véleményez; dugattyú, billentyű; fegyenc, újonc.
Példa néhány szóra, amelyet a nyelvszokás azóta elvetett: restnök 'lajhár', lomhár 'szamár', naplony 'napló', unadék 'unalom', dolgász 'üzletember'.
A szóelvonás a képzéssel ellentétes jelenség. Jellemzője, hogy a szó végéről leválasztották a képzőt vagy a képzőnek érzett végződést:dics (a dicsérből), gyönyör (a gyönyörűből), vizsga (a vizsgálból), emlék (az emlékeztetőből), a pír (a pirosból).
A szóösszetétel a szóképzés után a legtermékenyebb szóalkotási módok közé tartozott, pl.: könnyelmű (könnyű + elméjű), lég (levegő + ég), higany (híg + anyag), delej (dél + éj), indóház (induló + ház).
Az alábbi szóösszetételek azonban nem állták ki az idő próbáját: lebtan (meteorológia), tevepárduc (zsiráf), dalabáj (fülemüle), szarvorrú (orrszarvú), császna (császári korona).
A nyelvújítók emellett az elavult szavak felújítását sem hagyták ki. Egyik részük az eredeti jelentésükben került vissza a nyelvhasználatba: tartalom, szerkezet, év, dísz, fegyelem.
Új, a régivel valamilyen módon érintkező jelentést kaptak a következő szavak: alkalom (korábban: 'szerződés, megegyezés'), alak (korábban: 'baba'), börtön (korábban: 'hóhér'), segéd (korábban: 'segítség'), másol (korábban: 'változtat').
Időnként két régi jelentés közül az egyikkel bevezették az új szót: hölgy (korábban: 'nő' és 'menyét'), agy (korábban: 'koponya' és 'agyvelő').
Esetenként pedig a régi jelentés mellé egy vagy több újat társítottak: tér (korábban: 'szabad tér, hézag', azóta: 'három dimenziójú kiterjedés, beépítetlen közterület, lehetőség a tevékenységre' is). Baj (korábban: 'harc, nehézség', azóta: 'betegség' is).
A nyelvjárási szavakat is köznyelvesítettek: csapat, doboz, érdes, falánk, hűs.
Az idegen szavakat, szószerkezeteket is lefordították, legtöbbször a tükörfordítással. Többnyire a német, ritkábban más nyelvek szavait is
felhasználták: pincér, hangulat, rajong, üzem, anyag.
Az idegen szavak magyarosításából nagyon kevés maradt fent: pillér, bálna, kálmos, paradíz, Kappanhágó http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index2.html).
