Magyar zene
Kortárs komolyzene
Ezen a képernyőoldalon a kortárs magyar komolyzene híres képviselőivel és műveikkel ismerkedhetsz meg. Klikkelj a képekre, hogy megismerkedhess a zeneszerzőkkel, és egyben meghallgathasd egy-egy művüket! Ha megtetszett stílusuk, keress még az interneten más műveket is!
Ligeti György (1923−2006)
http://www.papirusz.hu
Ligeti György 14 éves korában kezdett zongorázni, ekkor komponálta első művét, egy keringőt. Később dalokat, zongora- és kamaradarabokat (vonósnégyes, hegedű-zongora duó) és egy szimfóniát írt. Magyarországon komponált művein erős Bartók-hatás érződik, kisebb mértékben, de befolyásolta Stravinsky és Alban Berg is. Többek között a legjelentősebb műveinek tartják a 11 rövid darabból álló tanulmányt, a Musica ricercata zongoraciklust (1951-53), a négy tételes, román népzenei elemekből táplálkozó, szimfonikus zenekarra komponált Concert Românesc-t (1951), valamint a Weöres Sándor verseire komponált vegyeskari műveket: Éjszaka, Reggel (1955). 1956-ban Ausztriába emigrált, majd Kölnben kapott ösztöndíjat, ahol megismerkedett a nyugati modern zenével, és érdeklődése az elektronikus zene felé fordult. Az Atmosphères (1961) sikere révén egész Nyugat-Európában ismertté vált http://www.schott-musik.de/shop/persons/featured/11540/).
Most Ligeti György Requiem című művét hallod.
Kurtág György (1926−)
http://epa.oszk.hu
Lugoson, Romániában született, zenei tanulmányait 1940-től Temesváron folytatta, ahol a Bartók-tanítvány Kardos Magdától vett zongoraórákat, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémián tanult, 1951-ben a zongora és kamarazene tanszakokon, 1955-ben pedig a zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. 1971-től egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretében. 1973-ban Kossuth-díjat kapott. Az 1981-ben bemutatott A megboldogult R. V. Truszova üzenetei című műve nemzetközileg is elismertté tette, 2002 óta Franciaországban él
http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=SZERZO&id=10).
Most A megboldogult R. V. Truszova üzenetei című művét hallod.
Durkó Zsolt (1934−1997)
http://fidelio.hu
Durkó Zsolt Szegeden született, a budapesti Zeneakadémián végzett. Kétéves itáliai tartózkodása alapjaiban határozta meg zenei világát. Hazatérve megteremtette személyes, teljes életművére vonatkoztatva is egységes zenei nyelvét, amely egyszerre európai és magyar, amely egyszerre talál kapcsolatot a tradícióval s a kor új törekvéseivel. Már a hatvanas évek második felében a külföldön legtöbbet játszott kortárs magyar szerző. A vokális művek a hetvenes évtizedben kerülnek az életmű fókuszába. A szöveghez fordulás alapvető tartalmi változást jelent műveiben. A nyolcvanas évektől a Magyar Rádió zenei lektorahttp://fidelio.hu/fidipedia/klasszikus/zeneszerzo/durko_zsolt_1. Művei többek között: Altamira, Fioriture, 60 zongoradarab ciklusa, A gömb története, Apokalipszis.
Most Durkó Zsolt Halotti beszéd című művét hallod.
Sári József (1935−)
http://hvg.hu
Sári József 1935-ben, Lentiben született, Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző. Több mint 100 művet írt, legismertebbek az Időmalom, avagy a kánon művészete, a Concertino, az Attribútum és a Sonnenfinsternis című opera http://www.mr3-bartok.hu/component/option,com_alphacontent/section,5/cat,37/task,view/id,5416/Itemid,51/)
Most Sári József Alleluia című zeneművét hallod.
Szabados György (1939–2011)
http://www.mediawavefestival.hu
Szabados György az improvizatív kortárs zene Európa-szerte ismert alakja. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott. Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. A dzsesszben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott, azonban nem egyértelműen dzsesszmuzsikus. Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozza http://hvg.hu/kultura/20110611_szabados_gyorgy_halala).
Most Szabados György Improvizáció című művét hallod.
Sáry László (1940–)
http://info.bmc.hu
Sáry László híres magyar zeneszerző. Darmstadtban ismerkedett meg Christian Wolff-fal, hatására nem a hagyományos európai zeneszerzési utakon indult el (Hangok 1972). Az 1970-es évek közepétől kezdte el a Kreatív zenei gyakorlatoknak nevezett Sáry-módszer kidolgozását, amely az új zenei gondolkodás alapelemeivel foglalkozik, fejleszti az improvizációs készséget és a koncentrációt. Pedagógiai módszeréről a világ számos országában tartott már előadást. Az 1980-as évektől rendszeresen ír zenét színházak számára is. 1990-től a budapesti Katona József Színház zenei vezetője http://www.sary.hu).
Most Sáry László Niagara című művét hallod.
Eötvös Péter (1944−)
A képet Klaus Rudolph készítette (taken by Klaus Rudolph)
http://eotvospeter.com
Eötvös Péter ismert és elismert zeneszerző, Európa legnagyobb zenekarait vezényli. Kiemelkedő munkásságának köszönhetően Európa-szerte rendelnek tőle műveket a híres zenekarok és operaházak http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=SZERZO&id=1).
1991-ben kezdeményezésére alapították meg a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt azzal a céllal, hogy fiatal karmesterek kortárszenei továbbképzését és a magyar zenei kultúra elismertségét növeljék. 2004-ben kiszélesítették az alapítvány működési körét, és a karmesterek mellett zeneszerzőknek, zenetudósoknak és dramaturgoknak szerveznek közös workshopokat, valamint a fiatal művészek népszerűsítését is felvállalták
http://www.eotvosmusicfoundation.org/menu/6/bemutatkozas).
Most Eötvös Péter Pshyhokozmosz című művét hallod.