Magyar történelem

9. oldal

Magyarország története 1989-től

A kelet-európai országokban mindenhol tarthatatlanná vált az erőltetett iparosítás okozta lemaradás a nyugattal szemben, és a kommunista ideológia gyengülésével a változást követelők lettek többségben.

Nyers Rezső és Pozsgay Imre már 1986-ban arra bátorítottak egy fiatal közgazdászcsoportot, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt helyzetfelmérést készítsenek és reformprogramot dolgozzanak ki (Paul Lendvai 1990. Magyarország kívülről, avagy a túlélés művészete. Pécs).

Gorbacsov budapesti látogatásakor a szovjet vezetés jelezte, hogy új viszonyt, új kapcsolatrendszert akar kialakítani a szocialista országokkal (A puha diktatúrától a kemény demokráciáig 1994. Interjúkötet. Budapest).

1988-ban Kádár János helyett Grósz Károly lett a főtitkár, tulajdonképpen belső puccsot hajtottak végre a népszerűségéből nagyon sokat vesztett Kádár János ellen, aki 1989 nyarán meghalt.

Az ellenzék 12 pontja

1989 nyarán rehabilitálták Nagy Imrét és az 1956-os forradalom után elítélteket. Augusztusban megtartották a Páneurópai Pikniket, ahol három órára megnyitották a vasfüggönyt. Szeptemberben megnyitották a határt az NDK-menekültek előtt. 1989 októberében megszüntették a Magyar Szocialista Munkáspártot.

1990 márciusában Eduard Shevardnadze szovjet és Horn Gyula, magyar külügyminiszter megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról Magyarországról.

1990 júniusában a Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette, hogy Magyarország 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.

1990 májusában Antall József kormányt alakított, Göncz Árpádot pedig megválasztották köztársasági elnöknek.


Az MDF választási plakátja

http://muzeumantikvarium.hu

Magyarország miniszterelnökei a 3. Köztársaságban:

Név

Hivatalba lépés kezdete

Hivatal befejezése

Párt

Megjegyzés

Antall József

http://www.wikipedia.org

1990. május 23.

1993. december 12.

MDF

Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke.

Boross Péter

http://www.parlament.hu

1993. december 12.

1994. július 15.

MDF

Antall József halálát követően került a miniszterelnöki posztra.

Horn Gyula

http://www.parlament.hu

1994. július 15.

1998. július 6.

MSZP

/

Orbán Viktor

http://www.wikipedia.org

1998. július 6.

2002. május 27.

Fidesz

/

Medgyessy Péter

http://www.dunatv.hu

2002. május 27.

2004. szeptember 29.

pártonkívüli

Az MSZP jelöltje volt, de nem volt párttag.

Gyurcsány Ferenc

http://www.wikipedia.org

2004. szeptember 29.

2009. április 14.

MSZP

Medgyessy lemondását követően került posztra.

Bajnai Gordon

http://www.dunatv.hu

2009. április 14.

2010. május 29.

pártonkívüli

Konstruktív bizalmatlansági indítvány révén került a posztra. Az MSZP és az SZDSZ beleegyezésével lehetett miniszterelnök.

Orbán Viktor

http://www.wikipedia.org

2010. május 29.

hivatalban

Fidesz

/

Magyarország köztársasági elnökei a 3. Köztársaságban:

Név

Hivatalba lépése

Hivatal befejezése

Megjegyzések

Szűrős Mátyás

http://www.wikipedia.org

1989. október 23.

1990. május 2.

Az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a posztot.

Göncz Árpád

http://www.tortenelemklub.hu

1990. május 2.

2000. augusztus 4.

1990. augusztus 3-ig az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a posztot.

Mádl Ferenc

http://www.wikipedia.org

2000. augusztus 4.

2005. augusztus 5.

/

Sólyom László

http://www.wikipedia.org

2005. augusztus 5.

2010. augusztus 5.

/

Schmitt Pál

http://www.wikipedia.org

2010. augusztus 6.

2012. április 2.

Plágium vádja miatt lemondott.

Kövér László

http://www.magyarhirlap.hu

2012. április 2.

2012. május 10.

Az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a posztot.

Áder János

http://www.wikipedia.org

2012.május 10.

hivatalban

/

Az országgyűlési választások

Magyarországon négyévente tartanak országgyűlési választásokat. Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők − a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők − választásán választó és választható legyen. A választóknak rendelkezniük kell magyarországi lakóhellyel.

Klikkelj a képre, ha többet akarsz megtudni a magyar választási rendszerről!


Parlament

http://www.budapest.com

Klikkelj a képre, hogy megtudd, jelenleg (2013) milyen pártokból áll a magyar parlament!


http://www.valasztas.hu

A képernyőoldalt készítette: Štampah Miha
A képernyőoldalt szerkesztette: dr. Gróf Annamária
A képernyőoldalt recenzálta: dr. Nádor Orsolya
Nyelvi lektor: dr. Kolláth Anna