Magyar történelem
A Magyar Királyság 1301 és 1526 között
1301-ben III. András fiú utód nélkül halt meg, így kihalt az Árpád-ház. Az ezt követő években trónviszály dúlt Magyarországon, majd a nápolyi Anjou-, a német Luxemburgi-, a lengyel Jagelló-ház és a Habsburgok is uralkodtak, míg 1443-ban Mátyás király került a trónra. Az ottomán törökök elindultak Európa felé, és 1526-ban a mohácsi csata megnyerésével jelentős magyar területeket vontak fennhatóságuk alá.
Ezen a képernyőoldalon az 1301 és 1526 között uralkodó legjelentősebb magyar királyokról tudhatsz meg többet, ha a képekre klikkelsz.
I. Károly (Róbert) (1288–1342) 1308 és 1342 között uralkodott. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója. Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, ami ellensúlyozza a Német−római Császárság nagyhatalmi helyzetét. A honor-rendszer kiépítésével a regálé – királyi jogon szerzett – jövedelmekre alapozott pénzügyi reformokat hajtott végre, amivel jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit. Értékálló aranyforintot veretett. Károly Róbert uralkodásának második felében jelentős gótikus építkezések folytak, mint például a visegrádi királyi palota, a soproni ferences kolostor káptalanterme és a diósgyőri vár átépítése. I. Károly Róbert halálakor erős országot hagyott fiára, Nagy Lajosra.
Károly Róbert verette aranyforint
http://karolyrobert.netlap.net
Károly Róbert a 200 forintos papírpénzen (ma már nincs forgalomban)
http://hiresmagyar.network.hu
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ&list=PL3078A9E84C018DCD
I. (Nagy) Lajos (1326–1382) Magyarország (1342−1385) és Lengyelország (1370−1382) Anjou-házi királya volt. Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora. Az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, aktív külpolitikája és hadjáratai révén pedig Magyarország európai nagyhatalommá vált. A legfontosabb hagyatéka az ősiség törvénye, amely a nemesi birtok öröklési és elidegenítési szabályrendszere volt. A birtokot a közvetlen vagy az oldalági leszármazottak örökölhették. Amennyiben ilyen nemesi leszármazottak nem voltak, a birtok visszaszállt a királyra. Az ilyen birtokot sem eladni, sem elajándékozni, sem pedig elidegeníteni nem lehetett. A törvény 1848-ig volt érvényben.
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=GsyZRtWnsq4&list=PL3078A9E84C018DCD
Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) magyar (1387−1437), német és cseh király, német–római császár. A hercegi birtokáról Luxemburginak nevezett német eredetű uralkodócsaládból származott. Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése, a nyugati egyházszakadás felszámolása és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyar királyként elvesztette Dalmáciát, de színvonalasan kiépítette Visegrádot és Budát, illetve védekezési taktikát folytatott az Oszmán Birodalommal szemben. Megerősítette a végvárrendszert, valamint gazdasági és jobbágyokkal kapcsolatos törvényeket alkotott. Fiú örökös hiányában utódjául lánya férjét, Habsburg Albertet jelölte.
Buda a középkorban
http://www.btm.hu
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=oiH3RADqfx8&list=PL3078A9E84C018DCD
I. (Jagelló) Ulászló (1424–1444) magyar király III. Ulászló néven lengyel királyként is uralkodott. Albert magyar király halála után trónviszályok dúltak a magyar koronáért. A nemesek ugyanis nem akarták Albert még csecsemő fiát királynak, a török viszont közeledett, ezért 1440-ben Ulászlót koronázták magyar királlyá. Kötelezték őt a török ellenes harcokra, de titokban megkoronázták V. László fiát, Albertet is, így a „két koronáskirály” helyzetből polgárháború lett. Hunyadi János hadvezér remekül helytállt a török ellen szervezett hadjáratokban, ezért Ulászló erdélyi vajdává és Nándorfehérvár kapitányává nevezte ki. Ezek után Ulászló és Hunyadi János az ún. hosszú hadjáratban eljutottak egészen Szófiáig, de a várnai csatában vereséget szenvedtek, Ulászló király is életét vesztette.
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=TYLR-XfWkOo&list=PL3078A9E84C018DCD
Hunyadi Mátyás (1443–1490) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen Mátyás királyként emlegeti. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. A törökverő Hunyadi János ifjabbik fia volt, bátyját, Lászlót a Cillei-Garai liga lefejeztette, őt pedig cseh fogságban tartotta, hogy a trónon megerősítsék V. Lászlót. Az ifjú V. László azonban váratlanul meghalt, így Szilágyi Mihály elérte, hogy az országgyűlésen a rendek Mátyást választották királlyá. Mátyás király a bárókat háttérbe szorította, s a köznemességet támogatta. Visszaszerezte a Habsburgoktól a Szent Koronát, így 1464-ben hivatalosan is megkoronázták, azzal a kitétellel, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a királyi cím visszaszáll a Habsburgokra. Mátyás sok adót megszüntetett, csökkentette a királyi tanács befolyását, inkább szakképzett, királytól függő nemesi vagy polgári származású tanácsadókat alkalmazott.
Magyarország Mátyás korában
http://keptar.oszk.hu
A Fekete Sereg zászlaja
http://hu.wikipedia.org
A Fekete Sereg a korabeli Európa egyik legjobban szervezett, legerősebb zsoldoshadserege volt – nehézlovasságból, könnyűlovasságból, gyalogságból, tüzérségből állt. Aktív védekező politikát vezetett a török ellen, de célja a német–római császári cím megszerzése volt. Ebben látta ugyanis Magyarország biztonságát a török ellen, hiszen a császár jelentősebb segítséget nem szolgáltatott Mátyásnak a törökellenes harcokban. Ezért 1485-ben elfoglalta Bécset. Mint sokoldalú uralkodó a reneszánszot, a művelődést, a hagyományőrzést és -teremtést is támogatta – könyvtára, a Bibliotheka Corviniana több mint 2500 kódexet tartalmazott. Jelentős városépítő is volt: Visegrád és Buda kialakítása fűződik a nevéhez.
Képek forrásai: E. Kovács Péter 2008. Hétköznapi élet Mátyás király korában. Corvina: Budapest.
Corvina
http://artificium-artis.blogspot.com
Mátyás király felesége, Beatrice, Lendván is járt. Nézd meg a filmrészletet!
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=cAyjrYh_oA4&list=PL3078A9E84C018DCD
Mátyás királynak Szlovéniában is van kultusza: Črna na Koroškem településen jégvárakat és -szobrokat építenek Mátyásnak, mivel úgy tartják, ha a király szakálla körüléri a hegyet, felébred álmából.
.jpg){kind=link}
Mátyás, az igazságos király a népmesék főszereplőjévé is vált. Kiváltképp a török fennhatóság idején gondoltak vissza uralkodására nosztalgiával. Ha van kedved, nézz meg néhány mesét Mátyás királyról!
http://www.youtube.com/watch?v=IjusoRov3hw – Mátyás kovácsahttp://www.youtube.com/watch?v=5DS8MQwHiN0 – A nekeresdi biró
http://www.youtube.com/watch?v=vsj4aSFsL0o – A névnapi jóslat
http://www.youtube.com/watch?v=aZzDC9V2vtI – Az igazmondó juhász
http://www.youtube.com/watch?v=NGOsB5XsK54 – Egyszer volt Budán kutyavásár
http://www.youtube.com/watch?v=Gx3nZ0t6HVg – Beatrix királyné tréfája
http://www.youtube.com/watch?v=56f_30sWgMc – A cinkotai kántor
http://www.youtube.com/watch?v=wfqy74O_NwA – A kolozsvári birók
http://www.youtube.com/watch?v=Xe6MFo0_62Q – A három bakkecske
http://www.youtube.com/watch?v=vgGG_1zETD0 – Mátyás szolgái
http://www.youtube.com/watch?v=7mmqk9Ky1uM – Furcsa látogatók
http://www.youtube.com/watch?v=h-X7y4hAOGA – A tök és a négy ökör
Szakirodalom:
Kristó Gyula 2003. Magyarország története 1301–1526. Osiris Kiadó: Budapest.