Szomszédos népek és kultúrák

A Kárpát-medencében jelentős szláv lakosságot találtak a magyarok: avarokat, morvákat és keleti szláv népeket. Először a nyugati részen élő morvákat győzték le, 907-ben foglalták el a teljes Dunántúlt. Az ekkor kialakult országhatárok a középkorig fennmaradtak. Délen a határ a Száva és az Al-Duna volt, az északnyugati határ az Enns folyónál húzódott 955-ig. A határvidéket lakatlanul hagyták, a magyarság az alföldi és a dombos vidékeket, valamint a folyóvölgyeket szállta meg. A sírleletek azt mutatják, hogy a Felső-Tisza vidékén voltak a fejedelmi szállásterületek, a krónikák szerint viszont a mai Csepel-szigeten és Óbudán.

Visszacsapó íj
http://mek.oszk.hu

A források szerint a magyarok fegyveresen jelentek meg egy-egy országban. A magyar kutatások kalandozásoknak, az európai történelemtudomány portyának nevezi a magyarok betöréseit. A katonai jelenlét sokszor valamelyik nyugat-európai feudális főúr megrendelésére, fizetség ellenében történt. Ugyanakkor raboltak ezüstöt, textilt és rabszolgákat is.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a Kárpát-medencében a magyarok letelepedett, földműves életmódot folytattak. Állandó lakóépületeik voltak, de a sztyeppei eredetű, könnyen mozgatható kerek sátort is használták még. Ló-, juh-, kecske-, szarvasmarha- és sertéscsontok kerültek elő az ásatásokon. A házakban nyitott tűzhelyeknél főzték az ételt. A kovácsoltvas tárgyak a fegyverzet és a lószerszám tartozékai voltak. A csont- és fémtárgyakon növényi díszítések találhatók, képzeletbeli állatok ritkábban jelennek meg, valós állatok vagy ember pedig csak kivételesen.

Férfi sír
http://mek.oszk.hu

Tarsolylemez
ttp://mek.oszk.hu

Női öltözék
http://mek.oszk.hu