Magyar történelem
Magyarország története 1989-től
A kelet-európai országokban mindenhol tarthatatlanná vált az erőltetett iparosítás okozta lemaradás a nyugattal szemben, és a kommunista ideológia gyengülésével a változást követelők lettek többségben.
Nyers Rezső és Pozsgay Imre már 1986-ban arra bátorítottak egy fiatal közgazdászcsoportot, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt helyzetfelmérést készítsenek és reformprogramot dolgozzanak ki (Paul Lendvai 1990. Magyarország kívülről, avagy a túlélés művészete. Pécs).
Gorbacsov budapesti látogatásakor a szovjet vezetés jelezte, hogy új viszonyt, új kapcsolatrendszert akar kialakítani a szocialista országokkal (A puha diktatúrától a kemény demokráciáig 1994. Interjúkötet. Budapest).
1988-ban Kádár János helyett Grósz Károly lett a főtitkár, tulajdonképpen belső puccsot hajtottak végre a népszerűségéből nagyon sokat vesztett Kádár János ellen, aki 1989 nyarán meghalt.
Az ellenzék 12 pontja1989 nyarán rehabilitálták Nagy Imrét és az 1956-os forradalom után elítélteket. Augusztusban megtartották a Páneurópai Pikniket, ahol három órára megnyitották a vasfüggönyt. Szeptemberben megnyitották a határt az NDK-menekültek előtt. 1989 októberében megszüntették a Magyar Szocialista Munkáspártot.
1990 márciusában Eduard Shevardnadze szovjet és Horn Gyula, magyar külügyminiszter megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról Magyarországról.
1990 júniusában a Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette, hogy Magyarország 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.
1990 májusában Antall József kormányt alakított, Göncz Árpádot pedig megválasztották köztársasági elnöknek.
Az MDF választási plakátja
http://muzeumantikvarium.hu
Magyarország miniszterelnökei a 3. Köztársaságban:
Név |
Hivatalba lépés kezdete |
Hivatal befejezése |
Párt |
Megjegyzés |
Antall József |
1990. május 23. |
1993. december 12. |
MDF |
Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke. |
Boross Péter |
1993. december 12. |
1994. július 15. |
MDF |
Antall József halálát követően került a miniszterelnöki posztra. |
Horn Gyula |
1994. július 15. |
1998. július 6. |
MSZP |
/ |
Orbán Viktor |
1998. július 6. |
2002. május 27. |
Fidesz |
/ |
Medgyessy Péter |
2002. május 27. |
2004. szeptember 29. |
pártonkívüli |
Az MSZP jelöltje volt, de nem volt párttag. |
Gyurcsány Ferenc |
2004. szeptember 29. |
2009. április 14. |
MSZP |
Medgyessy lemondását követően került posztra. |
Bajnai Gordon |
2009. április 14. |
2010. május 29. |
pártonkívüli |
Konstruktív bizalmatlansági indítvány révén került a posztra. Az MSZP és az SZDSZ beleegyezésével lehetett miniszterelnök. |
Orbán Viktor |
2010. május 29. |
hivatalban |
Fidesz |
/ |
Magyarország köztársasági elnökei a 3. Köztársaságban:
Név |
Hivatalba lépése |
Hivatal befejezése |
Megjegyzések |
Szűrős Mátyás |
1989. október 23. |
1990. május 2. |
Az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a posztot. |
Göncz Árpád |
1990. május 2. |
2000. augusztus 4. |
1990. augusztus 3-ig az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a posztot. |
Mádl Ferenc |
2000. augusztus 4. |
2005. augusztus 5. |
/ |
Sólyom László |
2005. augusztus 5. |
2010. augusztus 5. |
/ |
Schmitt Pál |
2010. augusztus 6. |
2012. április 2. |
Plágium vádja miatt lemondott. |
Kövér László |
2012. április 2. |
2012. május 10. |
Az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a posztot. |
Áder János |
2012.május 10. |
hivatalban |
/ |
Az országgyűlési választások
Magyarországon négyévente tartanak országgyűlési választásokat. Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők − a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők − választásán választó és választható legyen. A választóknak rendelkezniük kell magyarországi lakóhellyel.
Klikkelj a képre, ha többet akarsz megtudni a magyar választási rendszerről!
Parlament
http://www.budapest.com
Klikkelj a képre, hogy megtudd, jelenleg (2013) milyen pártokból áll a magyar parlament!