Magyar történelem
Magyar történelem 1939 és 1989 között
Az 1939−1989-es időszak Magyarországon felöleli a II. világháborúban való részvételt, az azt követő szovjet berendezkedést, a Rákosi-diktatúrát, az 1956-os forradalmat, a Kádár-rendszert és a rendszerváltás felé vezető történelmi időszakot.
Frontvonalak Magyarország körül
http://tudasbazis.sulinet.hu
Magyarország részvétele a második világháborúban
Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörésekor fegyveres semlegességre törekedett. 1941 márciusában Hitler felszólította Horthy Miklós kormányzót, hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háborúban. Teleki Pál öngyilkos lett, amikor világossá vált, hogy Magyarország nem folytathatja a fegyveres semlegesség politikáját: vagy Hitler szállja meg az országot, vagy az ország valószínűleg a vesztes hatalmak oldalán találja magát.
Románia és Szlovákia hadba lépett Németország oldalán, Magyarország pedig elveszíthette volna visszakapott területeit, ha kimarad a Szovjetunió elleni háborúból, így Bárdossy László kormányfő hadat üzent a Szovjetuniónak.
1942-ben Horthy lemondatta Bárdossyt, Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek, és titkos tárgyalásokat kezdeményezett a kiugrásról. 1943-ban titkos fegyverszüneti egyezményt kötött Magyarország és Anglia, de mivel Churchill a teheráni megállapodás miatt nem nyithatott frontot a Balkánon, egyértelművé vált, hogy csak a Vörös Hadsereg folytathat hadműveletet. A német vezetés tudomást szerzett a titkos tárgyalásokról, és 1944. március 19-én megszállták Magyarországot.
Nézd meg a filmet!
https://www.youtube.com/watch?v=5cUQqkD_XlE&list=PL3078A9E84C018DCD
Ennek következményeképp megindult a zsidóüldözés, megkezdődtek a deportálások. Anglia bombázni kezdte Magyarországot, az első magyar hadsereget a frontra küldték.
Horthy Miklós titkos tárgyalásokat kezdeményezett a német szövetségből való kiválásról, Moszkvába fegyverszüneti bizottságot küldött. Kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnöknek, majd lemondott, mivel Hitler nyomására vissza kellett vonnia fegyverszüneti kérelmét.
A Szálasi vezette nyilas-fasiszta uralom alatt felállították a gettókat.
A Vörös Hadsereg 1944 októberében Debrecennél kezdte az ország megszállását, február közepére elfoglalta Budapestet, majd 1945 áprilisára az egész országot szovjet katonai megszállás alá vonta (www.sulinet.hu).
Visszacsatolások
http://www.wikipedia.org
A doni katasztrófa
http://www.monitormagazin.hu
Rákosi Mátyás
http://www.wikipedia.org
Az 1945 januárjában Moszkvában megkötött fegyverszünet értelmében a magyar hadseregnek vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé, és el kellett fogadnia a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ténykedését az ország területén. A magyar ügyekben ettől kezdve a Szovjetunió akarata érvényesült.
A harcok közepette is beindult az új közigazgatás, felálltak az önkormányzatok, megkezdődött az államhatalom megtisztítása a szélsőjobboldali személyektől. Az 1945. márciusi földosztás során az ország szántóterületének közel harminc százalékát, az erdők hatvan százalékát felosztották, ennek zömét a falusi szegények kapták. A végrehajtással Magyarországon megszűnt a világi és egyházi nagybirtokrendszer.
A hiperinfláció után 1946-ban bevezették a forintot.
1947-ben felgyorsult a szovjetizációs folyamat. Új párt alakult, a Magyar Dolgozók Pártja, amely a kommunisták programját fogadta el. A főtitkár Rákosi Mátyás lett.
Az 1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom a 20. század magyar történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye, a magyar nemzet sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás elleni küzdelmének a megnyilvánulása. A budapesti diákok által szervezett békés tüntetés 1956. október 23-án estére fegyveres felkeléssé alakult a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott sortűz miatt. A kezdeti sikerek a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. Gerő Ernő pártfőtitkárt menesztették, helyette Kádár János lett a párt vezetője. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai elit azonban meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították őket arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Nagy Imre miniszterelnök rádióbeszédben közölte, hogy a szovjet csapatok megindultak Magyarország felé. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elbukott, hivatalosan november 11-én.
1957−1989
Magyarországon 1957 januárjától megtorlásképpen a forradalom résztvevőit tömegesen bebörtönözték, sokukat megkínozták, kivégezték. Nagy Imrét 1958-ban elítélték és kivégezték. A forradalom leverését követően évtizedeken át tilos volt erről az időszakról beszélni Magyarországon, mivel ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23-a óta ez a nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának a napja.
Az 1956-os forradalom leverését követően Kádár Jánost jelölték ki Moszkvában magyar vezetőnek. Kádár megtorlást alkalmazott, kezdve Nagy Imre, majd rengeteg forradalmár kivégzésével, restaurálta a diktatúra intézményrendszerét, ugyanakkor igyekezett féken tartani az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) néven újjáalakuló kommunista párton belüli sztálinista ellenfeleit is (Valuch Tibor 2001. Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest: Osiris).
