Magyar művészetek
4. oldal
Magyar szobrászművészek 1.
Klikkelj a képekre, hogy megnézd a művészek alkotásait!
Kolozsvári Márton és György (XIV. század) szobrász testvérpár, 1360−1400 között alkottak. Egyetlen fennmaradt művük a prágai Hradzsin (vár) udvarán felállított Szent György bronz lovas szobor 1373-ból, amelyet később kútszoborrá alakítottak át (másolata Budapesten és Kolozsvárott látható) (http://nemzetismeret.hu/?id=5.3).
http://www.kozterkep.hu
Ferenczy István
http://hu.wikipedia.org
Marschalkó János (Marschalkó síremléke)
http://www.kfki.hu
Izsó Miklós
http://upload.wikimedia.org
Huszár Adolf
http://upload.wikimedia.org
Fadrusz János
http://commons.wikimedia.org
Ferenczy István (Rimaszombat, 1792−Rimaszombat, 1856) Bécsben az Akadémia rézmetsző osztályán tanult, ahol Solon című érmét díjjal jutalmazták. Rómába vándorolt, és ösztöndíjjal hat évet töltött itt. A dán Thorvaldsen műtermébe került. Első műveit (Fekvő Vénusz, Csokonai-arckép, Pásztorlányka) Magyarországra küldte. 1824-ben visszatért Magyarországra (http://nemzetismeret.hu/?id=5.3).
Nézd meg a rimaszombati kiállításról készített videót!
http://www.youtube.com/watch?v=a_iMVSa9jCM
Solon
http://mek.oszk.hu
Pásztorlányka
www.mozaweb.hu
Marschalkó János (1818−1877) díszítőszobrászként tevékenykedett. Először a bécsi akadémián tanult, majd Olaszországban, Franciaországban és Németországban folytatta tanulmányait. Miután letelepedett Pesten, hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művei közé tartoznak a Lánchíd oroszlánszobrai (Ki kicsoda a művészetben. Laude Kiadó: Budapest. 1997).
A Lánchíd kőoroszlánja
http://upload.wikimedia.org
Izsó Miklós (1831−1875) a 19. századi magyar szobrászat legnagyobb alakja. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, ahol meg is sebesült, majd bujdosni kényszerült. Fő műveit a hetvenes években alkotta. A pesti Petőfi-szobrot és a Dugonics-emléket korai halála miatt Huszár Adolf fejezhette be (Ki kicsoda a művészetben. Laude Kiadó, Budapest, 1997.)
Táncoló paraszt II.
http://www.szoborunnep.hu
Búsuló juhász
http://www.sulinet.hu
Táncoló paraszt III.
http://www.irodalmiradio.hu
Huszár Adolf (1843−1885) pályafutásának kezdetén Bécsben tanult, Gasser szobrászművésznél. Hamarosan több megbízást kapott, és önálló műtermet rendezett be a Városligetben. Számos köztéri szobrot alkotott, Budapesten látható Eötvös Józsefet és Deák Ferencet ábrázoló szobra. Nevéhez fűződik a Petőfi-szobor befejezése is (Ki kicsoda a művészetben. Laude Kiadó: Budapest. 1997).
A Petőfi-szobor (Budapest)
http://upload.wikimedia.org
Eötvös József (Budapest, Roosevelt tér)
http://upload.wikimedia.org
Deák Ferenc szobor
http://www.budapest-foto.hu
Fadrusz János (Pozsony, 1858−Budapest, 1903) nevét 1892-ben mintázott Feszülete tette országosan ismertté. Első nagy megbízatása 1921-ben Mária Terézia pozsonyi lovas szobrának elkészítése volt. Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert. A szobrot 1902-ben leplezték le Kolozsvárott, azóta is ott áll a Szent Mihály templom mellett. A budai Várpalota épületére két Atlasz-figurát és két kapuőrző oroszlánt mintázott. A kor külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik (http://nemzetismeret.hu/?id=5.3).
Feszület
http://www.kozterkep.hu
Mátyás király lovas szobra
http://kolozsvaros.ro
Nézd meg, hogy restaurálták a Mátyás-szobrot 1941-ben!
http://www.youtube.com/watch?v=Myd4lBaYs3Q
