Magyar művészetek
3. oldal
Magyar festészet 3.
A XX. század művészetébe áttörést a kubizmus hozott, a művészek Párizsban ismerték meg egymás alkotásait, jelentős volt Picasso hatása.
Miután Gödöllőn is művésztelep alakult, a nagybányaiak új nemzedéke is színre lépett: Czóbel Béla, Kernstok Károly az avantgárdot honosította meg a Nyolcak művészcsoportban.
Kassák Lajos (1887−1967) szintén Párizsban ismerkedett meg az avantgárddal, majd Magyarországon a stílus vezéregyénisége lett.

Kassák Lajos (1887−1967)
http://irodalom.network.hu

Viktor Vasarely (1908−1997)
http://pecs2010.blog.hu
A kortárs festészet ismert képviselői például: Csernus Tibor, Mácsai István, az expresszionista avantgárd Klimó Károly, Ország Lili, Nádler István, Keserű Ilona, Deim Pál, Földi Péter, Szász Endre (https://orszaginfo.magyarorszag.hu/l)

Ország Lili: Labirintus. Várakozók (1977)
http://www.hung-art.hu

Csernus Tibor: Hármas önarckép (2004)
http://nol.hu
Kassák Lajos költő, író, politikai publicista és képzőművész volt egy személyben. A német aktivizmussal vállalt rokonságot, nyílt háborúellenességét folyóirataiban is közzétette, így Bécsbe kellett emigrálnia. Ott már inkább a festészettel foglalkozott, geometrikus festményeivel a konstruktivizmus legfőbb magyar képviselője. Moholy-Nagy László képzőművésszel 1922-ben együtt áttekintő képet adnak az avantgárd képviselőiről az Új művészek című könyvben. Életcéljának tekintette, hogy a magyar művészeket bekapcsolja az európai vérkeringésbe.

Kassák Lajos: Népi motívumok
A húszas évek vezető stílusa a római iskola szabályos, monumentális neoklasszicizmusa volt, kiemelkedő alkotója Aba-Novák Vilmos. E stílustól eltért Bernáth Aurél és Szőnyi István késői impresszionizmusa, Egry József, valamint Derkovits Gyula munkásokat megjelenítő, tömör kompozíciói.
Szentendrén is művésztelep nyílt 1928-ban: a legnevesebb alkotói Czóbel és a konstruktivista Barcsay Jenő volt.
A második világháború után kényszerűen elszigetelődésben éltek a magyar művészek, így kevesen tudtak harmonikusan fejlődni.
A grafika mesterei Würtz Ádám, Kass János, Gross Arnold és Reich Károly voltak. Pécsett született, ám Párizsban vált világhírűvé Viktor Vasarely (1908−1997), az op-art műfaj kidolgozója.
Victor Vasarely (született Vásárhelyi Viktor) középiskolái után gyárakban dolgozott, ahol kisméretű plakátokat is rajzolt. 20 éves korában került be a budapesti Műhely Akadémiára, és átvette a XX. század egyik legnagyobb hatású művészeti irányzatának, a Bauhaus-iskolának a szellemiségét. 1930-ban egy pályázat révén jutott ki Párizsba, majd ott telepedett le. Az 1940-es évek végén szürrealista hatású képei után az op-art, azaz az “optikai művészet” felé fordult. Ez a nonfiguratív képzőművészeti irányzat a geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. A hazai művészeti közéletbe 1969-es műcsarnoki kiállításával tört be. Szülővárosa, Pécs díszpolgárrá választotta, ahol művei számára 1976-ban múzeumot alapított (Világhíres magyarok 2004. Kossuth Kiadó: Budapest.)

Victor Vasarely: Zebrák
http://lambergkastely.hu

Victor Vasarely: Sárga vega
http://kalmanmaklary.com
Nézd meg a Vasarely-ről készült portréfilmet!
http://www.vasarely.hu/
Szakirodalom:
http://www.vasarely.hu
http://www.vasarely.org
http://cultura.hu/kultura/az-op-art-mester/