Magyar művészetek
1. oldal
Magyar festészet 1.
Klikkelj a kiemelt részekre a szövegben vagy a képekre, hogy lásd a festők képeit és pályájuk rövid leírását!
A magyarországi festészet legkorábbi fennmaradt emléke a feldebrői altemplom XII. századi freskója. A bizánci stílusú festmény a román kori épület belsejében található.
A XIII-XIV. századi gótikus festészet emlékeit őrzi az esztergomi királyi vár és kápolnája. Szintén az esztergomi palota őrzi a Mátyás korabeli reneszánsz freskók maradványait, az erény allegóriáit.
A selmecbányai Mária-templom 1506-ban készült főoltára a késői gótikus festészet jelentős műve.
A barokk festészetet külföldi mesterek alakították. E korszakban a polgári portréfestészet képviselője Mányoki Ádám, aki II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről (róla többet tudhatsz meg itt) festett arcképet.
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc
http://mek.oszk.hu
Lotz Károly (1833-1904)
http://upload.wikimedia.org
A század utolsó harmadában alkotott Munkácsy Mihály (1844−1900), a kritikai realizmus legjelentősebb magyar képviselője.
Munkácsy Mihály (1844−1900)
http://upload.wikimedia.org
Szinyei Merse Pál (1845−1920) nem követte Munkácsy realista stílusát és példaértékű precizitását, mégis őt tartják a legnépszerűbb magyar festőnek.
Szinyei Merse Pál (1845−1920)
http://upload.wikimedia.org
Barabás Miklós (1810−1898) festő és grafikus volt, az ő festményei által ismerhetjük ma sok XIX. századi történelmi személyiség arcát.
Barabás Miklós (1810−1898)
http://upload.wikimedia.org
A realizmust képviselték az alföldi festők: Tornyai János és Rudnay Gyula. Sajátos álomvilágot teremtett Gulácsy Lajos.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után alkotott Lotz Károly (1833–1904), aki a romantika képviselőjeként főleg épületfreskókat festett: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Szent István Bazilika és a Parlament falfestményeit ő alkotta meg. Nagy sikert arattak mitológiai és akt kompozíciói is (Ki kicsoda a művészetben 1997. Laude Kiadó: Budapest).
Lotz Károly: Parasztlakodalom
http://mek.oszk.hu
Lotz Károly: Vénusz és Ámor
http://www.terminartors.com
Művészképző intézmények Magyarországon csak a XIX. század végén jöttek létre, addig Bécsbe, Münchenbe jártak tanulni a tehetségek, és általában Itáliába mentek tanulmányútra.
Madarász Viktor a Párizsi Szalon nagydíját nyerte el Hunyadi László siratása című festményével. Szintén történelmi tablókat alkotott Székely Bertalan (Egri nők). A Vigadó és a Nemzeti Múzeum belső részét díszítik Than Mór falfestményei. A történelmi festészet egyik kimagasló teljesítménye Benczúr Gyula Budavár bevétele című monumentális képe
(https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/kultura/kepzomuveszet.html).
Munkácsy szegény családban született, először asztalosinas volt, majd festő lett. Bécsben, Münchenben, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Fényképszerű realista zsánerképei rendkívül valósághűek, a magyar valóság megfestése után (Rőzsehordó asszony, Köpülő asszony) fennköltebb kompozíciók felé fordult. A francia fővárosban 1870-ben megnyitott kiállításon a Siralomház című képével aranyérmet nyert, ezután Franciaországban telepedett le. Az impresszionista stílus helyett az elit ízléséhez igazodott, szalonképein a múltat idézi, bibliai témájú kompozícióit máig csodálja a közönség. Utolsó éveinek vállalkozása az Ecce Homo, a Krisztus-trilógia része és a Honfoglalás című kép, mely utóbbit a magyar Parlament felkérésére festette.
Szakirodalom:
Ki kicsoda a művészetben 1997. Laude Kiadó: Budapest.
Világhíres magyarok 2004. Kossuth Kiadó: Budapest.
http://www.hung-art.hu/index-hu.html
Siralomház
http://mek.oszk.hu
A köpülő asszony
http://www.amilapunk.hu
Krisztus-trilógia
http://cultura.hu
A müncheni akadémián kezdett művészetet tanulni, és bár tanulmányait nem fejezte be, a városban maradt 1873-ig. Édouard Manet és Gustave Courbet kiállításainak hatása érződik Majális (1872) című művén, amely a plein air leghíresebb magyarországi képe. Színei ragyogóak, derűsek és könnyedek. Ezekben az években kortársai még nem értékelték ezt a stílust, így munkakedve alábbhagyott, és visszavonult vidéki birtokára. Később azonban elismerték művészetét, 1905-ben a Mintarajziskola (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) igazgatója lesz. Jelentős alkotásai ebből a korból például a Hóolvadás, a Pacsirta, a Lilaruhás nő.
Szakirodalom:
Ki kicsoda a művészetben 1997. Laude Kiadó: Budapest.
Világhíres magyarok 2004. Kossuth Kiadó: Budapest.
http://www.hung-art.hu/index-hu.html
Majális
http://mek.oszk.hu
Szerelmespár
http://www.havasok.hu
Lilaruhás nő
http://mek.oszk.hu
Rövidebb ideig Bécsben tanult, Itáliában is járt tanulmányúton. A magyar biedermeier festészet kiváló mesterének tartották (Galambposta).
Az arcképfestést kiválóan művelte, ezáltal ő lett az első magyar festő, aki meg tudott élni művészetéből. Első sikerét 1835-ben aratta Pesten,
ezt követően ő lett az egyik legkeresettebb arcképfestő, megörökítette Liszt Ferencet (róla itt tudhatsz meg többet) és Széchényi Istvánt (róla itt tudhatsz meg többet) is.
Szakirodalom:
Ki kicsoda a művészetben. Laude Kiadó, Budapest, 1997.
Világhíres magyarok 2004. Kossuth Kiadó: Budapest.
Galambposta
http://upload.wikimedia.org
Széchenyi István
http://www.amegoldas.eoldal.hu
