Szomszédos népek és kultúrák

Az Omega, a magyar rockzene egyik meghatározó együttese 1960-ban alakult, a legenda szerint 2 gimnáziumi együttes összeolvadásával. Első kislemezük 1966-ban jelent meg, majd két évvel később bejutottak a Táncdalfesztivál döntőjébe. Ugyanebben az évben az első magyar zenekarként kijutottak Angliába, a beat őshazájába turnézni. Itt vették fel 3 nap alatt az első nagylemezüket, amelyet máig még 15 követett. Számos európai országban adtak telt házas koncertet. Nemzetközi elismertségüket az is jelzi, hogy a Gyöngyhajú lány című számukat a Scorpions is feldolgozta. Sikerük a mai napig töretlen (http://www.omega.hu).

http://stylemagazin.hu

Az Illés-együttes volt a magyar Beatles. A nemzedéki zenekar, "az" együttes, az új bálvány egy külön fejezet a magyar ifjúsági kultúra, de talán nem túlzás, a XX. század második felének magyar kultúrtörténetében is. Fellépésükkel nemcsak a szórakoztatásban kezdődött új időszámítás, de zenéjükkel, gondolataikkal megváltoztatták egy nemzedék arculatát, gondolkodását, életről vallott felfogását is. Az Illés története egyben a hatvanas évek története is. A zenekart Illés Lajos és testvére, Károly alapította még 1957-ben. 1964-ig szép sikereket értek el, de egyetemi tanulmányaik befejezése miatt többen kiléptek a zenekarból. Ekkor csatlakozott hozzájuk Bródy János, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs. Sikert sikerre halmoztak, viszont a 60-as évek végétől a politika mind nagyobb nyomására a zenekaron belüli feszültségek nőttek, és 1973. november 2-án Illés Lajos bejelentette: feloszlik az együttes (http://www.zikkurat.hu/).

http://www.rockbook.hu

Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja, dalszövegeiben visszatükröződik az elmúlt 50 év történelme. 1964-ben került az Illés zenekarba, ahol Szörényi Leventével megírták a magyar rock történetében origónak tekintett dalokat. Az együttes nehezen viselte a politikai nyomást, így feloszlott. Bródyék 1974-ben megalapították a Fonográf zenekart, amely igazi alkotóműhely volt. Ebben a korszakban született például az István, a király című rockopera is, amelynek Bródy is szerzője volt. (az István, a királyról többet tudhatsz meg itt) Bródy János az 1970-es évek végén önálló, nagyon sikeres és slágerekben gazdag karrierbe kezdett (http://brody.mediastorm.hu).

Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, gitáros, énekes. Belgrádban született. Szülei 1948-ban diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, és Zorán azóta is Budapesten él. A beatkorszak hajnalán, 1960-ban öccsével, Dusánnal megalapítja a Zenith együttest, amely nevét nem sokkal később Metróra változtatta. A Metro az Illés és az Omega mellett a magyar beatzene harmadik legnépszerűbb zenekara volt. 1966-tól saját dalokkal jelentkeztek, legtöbbjük szövegét Dusán írta. A zenekar a hetvenes évek elején több átalakuláson és stílusváltáson ment keresztül, majd 1972-ben feloszlott.
Zorán 1976 nyarán találkozott Presser Gábor zeneszerzővel. Munkakapcsolatuk és barátságuk azóta is töretlen. Zorán neve egyet jelent a legmagasabb színvonallal, a „felnőtteknek” szóló nemes, intellektuális rockzenével, a „háromperces” dalokat átlényegítő gondolat- és képgazdagsággal (http://www.zoran.hu).

1962-ben tűnt fel a Ki mit tud? című tehetségkutató vetélkedőn. Azóta Koncz Zsuzsa neve fogalom a magyar könnyűzenében. Énekelt az Omega, az Illés, a Metró és a Fonográf zenekarokkal. Dalait a legkiválóbb magyar zeneszerzők szerezték. Különleges színfolt volt a magyar irodalom megzenésített verseinek interpretációja. Több tucat album, aranylemezek, kitüntetések jelzik eddigi pályafutását. Számtalan hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert, koncertezett és tévéműsorokat is vezetett (http://www.konczzsuzsa.hu).

A Hungária a leghíresebb magyar rock and roll együttes, 1967-ben Fenyő Miklós vezetésével alakult. Az 1968-as Ki mit tud?-on a közönség juttatta tovább, majd a nyugati stílust és zenét nem tűrő zsűrit egy népdalparódiával kicselezve megnyerték a versenyt. Akkoriban a rock and roll egyfajta lázadási lehetőséget is jelentett a szigorú politikai rendszer ellen, az együttes népszerűsége így folyamatosan nőtt. Az 1980-ban Szikora Róberttel, Dollyval, Fekete Gyulával és Novai Gáborral újjá alakult a Hungária. Az együttes divatot is teremtett, a napszemüveg, fiúknak a bezselézett haj, a kockás ing, a lányoknak pörgős szoknya vagy ruha lett a kedvenc viseletük. Fenyő Miklós az elmúlt negyven évben 28 albumot készített (http://www.fenyomiklos.hu).

http://iwiw.hu

1971 áprilisában a Locomotiv GT úgy robbant be a magyar könnyűzenei világba, mint egy erőteljes gőzmozdony, felkavarva ezzel az amúgy sem túl csendes zenei életet. Júniusban a Budai Parkszínpadon megtartott első koncertjükön átütő sikert arattak. Olyannyira, hogy ősszel megjelent első kislemezük, majd novemberben már Japánban vendégszerepeltek. 1972 májusában már az angliai Lincolnban olyan világsztárokkal szerepeltek együtt, mint Joe Cocker, a Beach Boys, Rod Stewart és a Genesis. Ontották magukból a dalokat, és koncert koncertet követett, természetesen mindig telt ház előtt. Aztán 1992-ben Budapesten – stílusosan a Nyugati pályaudvaron – megtörtént a (három + a jegyes főpróbás) búcsúkoncert. De itt még nincs vége. 1996-ban filmet forgattak róluk Volt 1x1 zenekar címmel, majd 97-ben Presser Gábor vezetésével a fiúk ismét stúdióba vonultak. És ezzel újra elindult a Loksi. 2007-ben megtörtént a második nagy visszatérés, amikor az LGT 40 ezres tömeg előtt tartott koncertet a Szigeten, majd 2013-ban egymás után háromszor töltötték meg a Budapest Sportarénát (http://www.lgt.hu).

http://kulturport.hu

Az Apostol 1970-ben alakult zenei tanulmányokat folytató fiatalokból, akikre komoly hatással volt a beatmozgalom. Eredetileg ösztöndíj-kiegészítés céljából kezdtek el játszani a Balatonnál. A sikeres nyár után a zenekar tagjai úgy döntöttek, folytatják az együtt zenélést, de a tagok igen gyakran cserélődtek. A jazz-rockot játszó zenekar a 1970-es években az NSZK-ban, Svájcban és Svédországban játszott. Számaik egyre populárisabb hangnemben íródtak. 1974-ben széles körben is ismertté váltak, és máig nagy népszerűségnek örvendenek, pedig tagjai már nem fiatalok (http://www.apostolegyuttes.hu).

1970−1977 között a Beatrice lányzenekar volt, Csuka Mónika vezetésével. Nagy Feró feleségül vette Mónikát, így került az együttesbe, majd 1978-ban az első punk jellegű zenekarrá alakította, a saját képére formálta. A zenekar nyíltan bírálta a diktatúrát, ezért lemeze nem jelenhetett meg, 1985-ben fel is oszlott. Több újjáalakulást és tagcserét követően az 1991-es Utálom az egész XX. századot című lemez 38 héten át vezette a magyarországi slágerlistákat. Bár a zenekar tagjai állandóan változnak az énekest, Nagy Ferót kivéve, a 2013 márciusában rendezett 35. születésnapi koncerten is bebizonyosodott, hogy a Beatrice töretlen népszerűségnek örvend a fiatalabb generációk körében is (http://www.beatrice.hu).

Demjén Ferenc − „Rózsi” − Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, szövegíró. Számos együttes tagja volt, de igazi zenei karrierje 1970-ben indult el, amikor Bergendy István meghívta zenekarába. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált. Számos siker után (a Bergendy együttes az 1972-es Táncdalfesztiválon 2. helyezett lett) 1977-ben Demjén kilépett a Bergendyből, majd szólólemezt adott ki. Megalapította a V'Moto-Rock formációt, amellyel annak feloszlásáig, 1987-ig, sikert sikerre halmozott. Ezt követően szólókarrierbe kezdett. Demjén rendkívüli termékenységét jelzi a számtalan sláger és a szinte minden évben megjelenő új nagylemeze (http://www.demjenferenc.hu).

Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata, az Edda, Miskolcon alakult 1974-ben. Első nagylemezük 1980-ban jelent meg, ez hozta meg számukra az országos ismertséget. Ez az új Edda Művek születésének éve is. A siker azonban csak három évig tartott, a zenekaron belüli nézeteltérések miatt 1983 decemberében búcsúkoncertet tartottak, és a zenekar feloszlott. Pataky Attila, az együttes énekese és frontembere 1985-ben új zenészekkel újraélesztette az Eddát, amely a mai napig meghatározó együttese a magyar rockéletnek (http://www.edda.hu).

http://musormegrendeles.hu