Magyar művészetek
9. oldal
Tánc
A táncművészek pályája nincs országokhoz kötve, hiszen a tánc nyelve egyetemes, így sokan futnak be külföldi karriert is. Klikkelj a képekre!
Néptánc
csárdás
http://www.funzine.hu
A magyar néptáncok néprajzi tájegységei
http://tudasbazis.sulinet.hu
http://tudasbazis.sulinet.hu/
Nézz meg egy csárdást!
https://www.youtube.com/watch?v=B8YycZjsp10
Nézz meg egy kalotaszegi táncot is!
https://www.youtube.com/watch?v=9lR2ALPaB_Q&list=PLA32497130ACB0482
Balett
http://www.lenolaj.hu
Magyarországon a XX. század első felében a modern tánc képviselői, míg a második világháború után a balettművészek tudtak nemzetközi sikereket elérni.
Jelenleg a posztmodern tánc képviselői közül kerülnek nemzetközi színpadra a magyar művészek (Világhíres magyarok 2004. Kossuth Kiadó: Budapest: 35).
Kattints a képekre, hogy többet megtudj a művészekről!
Millos Aurél
http://www.europeana.eu
Harangozó Gyula
Nagy Iván
Markó Iván
Joseph Nadj
Ifjabb Harangozó Gyula
Attraction Shadow Theatre
A Kárpát-medencei népeknél igen népszerű fegyver- és férfitáncok, illetve a reneszánsz kor előtt kialakult archaikus ugrós-páros táncok a kelet-európai közösségekben is igen kedveltek lehettek a régmúltban, de sajnos írásos emlékek nem maradtak fenn a korai magyar tánckultúráról. A Kárpát-medencei népek tánchagyománya az európai tánckultúra különleges színfoltját hozta létre, amely egyben sajátos átmenet a balkáni és a nyugat-európai táncrégió között. A történeti feljegyzések arra engednek következtetni, hogy külső és belső hatások következtében a 18. század közepén a magyar tánchagyomány részben átalakult, s a kor kívánalmainak megfelelő új táncréteg jött létre. Az új táncstílus a XVIII. század derekától összetett gazdasági-társadalmi átalakulást követő ízlésváltozás eredményeként alakult ki. A 18. század végi nemesi magyarságtudat a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére, amelyre a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották a legalkalmasabbnak
A XIX. század derekán Európa legdivatosabb nemzeti táncai között a magyar verbunk és csárdás is élen járt. Az 1848-as forradalom kitörése előtti évtizedben Bécstől Berlinig, Párizstól Londonig és Stockholmig kitűnő, egyéni technikájú és képzett táncosok és tánctársaságok népszerűsítették (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/544.html).
Az olasz balett híressége Millos Aurél (1906−1988), aki ugyan Magyarországon végezte iskoláit, de koreográfusként bejárta Európát. A klasszikus és a modern tánc elemeit ötvözte. 1936 és 1938 között balettstúdiót vezetett Budapesten. Bartók Béla zenéje nagy hatással volt rá (Bartók Béláról itt tudhatsz meg többet). Csupajáték című táncrevüjében a magyar folklór elemeit használta fel.
Harangozó Gyula (1908−1974) táncai évtizedekig meghatározták a magyar nemzeti balett fejlődését. 1928-ban az Operaház magántáncosa lett, majd 1936-tól készített koreográfiákat 1970-es visszavonulásáig. Nagyszerű színészi adottságokkal rendelkező, zseniális előadó volt. Koreográfusként a kis formátumú, cselekményes, sok karaktert felvonultató balettek igazi mesterének tartják (http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz10/75.html).
Nézd meg, hogy táncolt Harangozó Gyula!https://www.youtube.com/watch?v=aVGeGtHAAI0
Híres magyar balettművész Nagy Iván (1943−), aki 1965-ben bronzérmes lett a Várnai Nemzetközi Balettfesztiválon. Táncolt Washingtonban, New Yorkban, majd balettmesterként dolgozott Ausztráliában, Chilében és Angliában. 1996 óta a Ballett de Santiagót vezeti.
Markó Iván (1947−) a hetvenes évek kísérletező társulatához szerződött (Grand Ballett XXe Siècle), és a világ tíz táncosának egyikeként 1974 és 1979 között járta a világot. Magyarországra visszatérve megalapította a Győri Balettet, amelynek vezető koreográfusa volt 1991-ig. A Bayreuthi Ünnepi Játékok koreográfusa lett, majd a jeruzsálemi Rubin Akadémián tanított. Saját táncművei: A Nap szerettei, a Bolero, A bosszú, Viva Verdi!
http://www.youtube.com/watch?v=9shQhYD4RPo
Nézd meg a Nap szerettei című táncművét! https://www.youtube.com/watch?v=-kCmtgvNfvY
Az egykori Jugoszlávia magyarlakta kisvárosban, Magyarkanizsán (Kanjiža) született Joseph Nadj (Nagy József, 1957). A pantomim alapelveit használta fel koreográfiáiban, budapesti évei után Párizsba ment. 1983-ban visszatért Magyarországra, és megnyerte az I. Új Táncszemlét. Magyar művészekkel alkotta meg a Pekingi kacsa című groteszk darabot, ennek Franciaországban olyan nagy sikere lett, hogy állást ajánlottak neki, így ott telepedett le. Az Európai Színházak Szövetségének Taormina-díját kapta meg, amely a legnagyobb színházi elismerések egyike.
1976-tól az Állami Operaház táncosa, 1978-tól magántáncosa. Bécsben állandó első szólistaként, Münchenben állandó meghívott szólistaként táncolt. Előadóművészi pályafutása során eltáncolta a klasszikusbalett-irodalom valamennyi jelentős férfi főszerepét, fellépett neves koreográfusok egyfelvonásosaiban, kiemelkedő alakításokat nyújtott modern balettokban. 1996 és 2005 között a Magyar Állami Operaház balettigazgatója. Koreográfusként és színpadra állítóként részt vett a Don Quijote, A hattyúk tava és a Hófehérke és a 7 törpe magyarországi változatának megalkotásában. (http://www.opera.hu/hu/tarsulat/szemely/ifj_Harangozo_Gyula). 2012-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
