Földrajz
Közigazgatás
Magyarország Alaptörvénye lefekteti a gazdasági és politikai alapelveket, meghatározza a törvényhozó (országgyűlés), végrehajtó (kormány) és bírói (igazságszolgáltatás) hatalom, azaz az állami szervek felépítését, működését, valamint az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit.
Az országban már I. István király kialakított területi közigazgatási egységeket, vármegyéket. Ma Magyarországon 19 megye és 23 megyei jogú város van. A 23 város Budapest kivételével az összes megyeszékhely, valamint Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron.
Klikkelj a térképre, hogy többet megtudj Magyarország legnagyobb városairól!
Sopron (latin nevén Scarabantia) Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re található. A terület az őskor óta lakott vidék.
A IX–XI. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár. Ekkor kapta magyar nevét Suprun nevű ispánjáról. A helyet 1153-ban már fontos várként említik.
1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, ám az nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba.
Sopron a reformáció magyarországi terjedésének egyik központjává is vált. 1557-ben már evangélikus líceum működött a városban. 1604-ben itt alakult meg az első magyar tudós társaság.
1676-ban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város nagyobb része leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, kialakult a mai belváros, és újjáépítették a város legnagyobb nevezetességét, a Tűztornyot is.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után a soproniak népszavazással döntötték el, hogy városuk és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. Magyarország mellett döntöttek, ezért hívják Sopront „a leghűségesebb városnak” (Civitas fidelissima).
A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek, ezért Sopron a „kékfrankos fővárosa” (www.sopron.hu).
Nézd meg a rövid videót! https://www.youtube.com/watch?v=AqgIlZ9dhjI
Szombathely római elődjét Claudius császár alapította Kr. u. 43. körül Colonia Claudia Savariensium (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven. A Borostyánkőút mellett létrejött város gyorsan fejlődött, ezért Pannónia 106-ban történt kettéosztását követően Savaria vált a tartomány civil igazgatásának és a császárkultusznak a központjává, majd a Római Birodalom Kr. u. III. század végi átszervezését követően a Pannónia Prima tartomány székhelye lett. A város két szentet is adott a keresztény egyháznak: 303-ban itt halt mártírhalált Siscia (Sisak, Horvátország) püspöke, Szent Quirinus, illetve a város szülötte volt Szent Márton, a későbbi tours-i püspök. Savaria lakóinak többsége a birodalom bukását követően Itáliába költözött. Egy középkori legenda szerint a hunok elől menekülő savariaiak voltak Velence alapítói. Savaria/Szombathely Magyarország egyetlen, kétezer éve folyamatosan lakott települése (www.szombathely.hu).
Szombathely főtere
http://www.ibusz.hu
Nézd meg, hogyan vonultak fel a Savaria Történelmi Fesztiválon a jelmezesek!
https://www.youtube.com/watch?v=YfHv1FHKQIw
Veszprém eredete a VIII. századig vezethető vissza. Okleveles adatok szerint Veszprém város Székesfehérvár és Esztergom mellett az államalapítás körüli évtizedekben már fejedelmi (illetve királyi) szállás- és tartózkodási hely volt.
A székesegyházat, amelyet I. István felesége, a bajor származású Gizella királyné alapított, Magyarország első és legrégebbi püspöki székesegyházaként említik az oklevelek. A magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek, ezért hívják a települést a királynék városának.
A város a török idők alatt többször a tűz martaléka lett, lakossága a háborúk és az elvándorlás miatt megcsappant, elvesztette városias jellegét.
1702-ben királyi rendeletre leromboltatták a magyarországi erődítményeket. Veszprémben a Vigyázótorony és néhány támfal kivételével ekkor szűnt meg a vár erődítmény jellege.
A XVIII–XIX. Századtól nagyszámú virágzó céhműhelyről tudnak a városban. A céhszervezetek városhatárokat átlépve az egész megyét behálózták, de a század utolsó két évtizedében ezek helyét átvette a gyáripar.
A mai belvárost meghatározó városkép a XIX–XX. század fordulóján alakult ki.
Nézd meg az 1930-as évekből való filmet! https://www.youtube.com/watch?v=-67jMeJ7l0w
Veszprém belvárosa
http://www.felsofokon.hu
Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. A település történelmi magja a mai Káptalandombon jött létre, a rómaiak Arrabonának hívták. A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, Szent István egyházi és igazgatási központtá tette a várost. V. István 1271-ben szabad királyi várossá nyilvánította. Buda 1541-ben történt eleste után a török hadak felégették a várost.
A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja.
A város 1594-ben török uralom alá került, ám 1598-ban kiűzték a törököket Győrből. Ezután a város polgárai másfél évszázadon át követelték kiváltságaikat a Habsburgoktól, mire 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet.
Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek a Széchenyi-tér barokk épületei is. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848–49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg.
A XIX. század végén Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek. A rendszerváltás után a hagyományos ipari üzemek hanyatlásnak indultak, ám a nyugati határ közelsége és a jól kiépített infrastruktúra miatt egyre több multinacionális cég telepedett le (http://turizmus.gyor.hu/cikk/gyor_tortenelme.html).
Nézd meg a 2017-es Ifjúsági Olimpiai Játékokra szóló bemutatkozó filmet Győr városáról! https://www.youtube.com/watch?v=spZexMquvlo
Győr főutcája
http://www.travelimg.org
A Mecsek fővárosának tartott baranyai megyeszékhelyet, Pécset a rómaiak alapították a II. században Sopianae néven. 1367-ben itt alapította Nagy Lajos király az ország első egyetemét. A török időkben fontos kereskedőváros volt, sok török építmény maradt meg ebből az időből, többek között Gázi Kászim pasa dzsámija, amely a város főterén áll, és annak jelképévé vált. A XIX. században felgyorsult az iparosodás, híressé vált az orgonagyártás és a Zsolnay-kerámia. Pécs mindig is soknemzetiségű város volt, ez ma sincs másként, horvátok, svábok, magyarok élnek itt együtt.
2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt, a belváros teljesen megújult, a Zsolnay-gyárból kulturális negyedet varázsoltak, a Tudásközpont pedig az egyik legjobban felszerelt könyvtár Magyarországon (www.varoslako.pecs.hu).
Nézd meg a rövid összeállítást Pécs városáról! https://www.youtube.com/watch?v=pHuqNlg9WVg
Pécs főtere
http://nemsissi.blog.hu
Magyarország legmélyebben fekvő városa Szeged, Csongrád megye székhelye, a Dél-Alföld központja, egyetemi város. A Tisza és a Maros folyók összefolyásánál keletkezett, az ókorban kereskedelmi út haladt erre, az Árpád-korban pedig a sókereskedők kötöttek ki a parton. A honfoglalás idején Ond vezér szállásterülete lett a vidék. A város kereskedelmi központtá vált a XIV. században. 1879-ben az árvíz szinte elsöpörte a várost, újjáépítése során nyerte el mai arculatát. Szeged híres gyönyörű belvárosáról, színes kulturális életéről, egyeteméről és fűszerpaprikájáról is (http://tip.szegedvaros.hu/index.php?option=com_static&Itemid=18&lang=8859-2).
Nézd meg a rövid összeállítást Szegedről! https://www.youtube.com/watch?v=1ot0lowHiEg
Szeged látképe
http://aprochef.blog.hu
Debrecen Hajdú-Bihar megye székhelye, Magyarország második legnépesebb városa. Környéke már az ókorban is lakott volt. A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert. A tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. 1361-ben Nagy Lajos király Debrecent mezővárosi rangra emelte. A szabad bírói és tanácsválasztási jog nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt.
A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a 16. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált, a várost kálvinista Rómának is hívják. A Nagytemplom az ország legnagyobb református temploma (a képen). 1857-ben érte el Debrecent a Pestről érkező vasútvonal, vasúti gócponttá vált, így nagy ipari fejlesztések kezdődtek.
Debrecen egyetemi város, színes kulturális élettel rendelkezik, a szomszédságában lévő Nagyerdő természetvédelmi terület (http://portal.debrecen.hu/varosunk/varostortenet).
Nézd meg a rövid összeállítást Debrecenről! https://www.youtube.com/watch?v=IAC9ko8KP3c
Debrecen főtere
http://telefonkonyv.hu
A Mátraalján fekvő Eger Heves megye székhelye, fontos kereskedelmi központ. A régészeti leletek szerint már az őskorban is lakott volt a régió. I. István király 1009-ben itt alapította a 10 püspökség egyikét. A tatárjárás (1241–1242) pusztítása után kővárat építettek. Mátyás király uralkodása alatt gótikus stílusban építkeztek.
1552-ben Eger várát Dobó István védte a török ellen. A vitézek vörösbort ittak, amely lecsurgott a szakállukon, a törökök pedig úgy vélték, ez csak bikák vére lehet, hiszen olyan erővel küzdöttek a magyarok. Ezóta hívják a város borát bikavérnek. Eger mellett található a Szépasszony-völgy, a festői szépségű völgyben meghúzódó borospincékben megkóstolhatjuk a táj finom borait. Egerben található a Líceum, ahová 1793-ban iratkozhattak be az első diákok. 1986-ban a barokk óvárost védetté nyilvánították (http://www.agria.hu/eger/tortenet.html).
Nézd meg a rövidfilmet Egerről! https://www.youtube.com/watch?v=495Kh3ka4jY
Eger látképe
http://www.sanferdent.com
Kecskemét a Duna-Tisza közén, Budapesttől 86 kilométerre fekszik, Bács-Kiskun megye székhelye. A várost kereskedelmi útvonalak mentén alapították. Kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhely lett, 1368-ban már mezővárosként említik. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedéket nyújtott. Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. Kecskemét messze földön híressé vált az állattartásról, a pásztorkodásról. 100 éve tudatosan fejleszteni kezdték a szőlő- és gyümölcskultúrát. A város környékén még ma is sok tanya található, több közülük a falusi turizmusra rendezkedett be.
Kecskemét belvárosában különleges, eklektikus stílusban épült a Városháza (a képen) és a Cifra Palota (http://kecskemet.hu/?r=316&l=).
Nézd meg a rövidfilmet Kecskemétről! https://www.youtube.com/watch?v=j9GoSz-uOoY
Kecskemét főtere
http://puszta.com
Klikkelj az alábbi honlapra, és ellenőrizd, tudod-e hol vannak a magyarországi városok!
http://www.remenyikzs.sulinet.hu/segedlet/topog/makozig.html
A magyar városok és községek életét a helyi önkormányzat, tehát a képviselőtestület és vezetője, a polgármester irányítja.
Magyarország önkormányzati rendszere 1984-ig háromszintű volt, hiszen a jelenleg is működő megyék és községek, városok közé beékelődtek a járások. Pillanatnyilag a magyar önkormányzati rendszer kétszintű, tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Alaptörvény is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési illetve a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük (https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132).
Klikkelj az alcímekre, hogy lásd a szöveget!
Az önkormányzatiság kialakulása két irányból közelíthető meg: a helyi igazgatás első mérföldköve a középkor városállamisága volt, amelyek esetében az autonómia egyes jogköreit az uralkodó adományozta (pl. vásártartási jog), lehetőséget teremtve ezzel a földesúri hatalomtól történő elhatárolódásra. Az így létrejött új település, a város kialakította a saját önálló és független szervezetrendszerét.
Az önkormányzatiság másik kiemelendő előzménye a középkori rendiség, amely immár nemcsak kisebb településeken (városok) szerveződött, hanem nagyobb területeken (több megyére kiterjedően) is.
A városokat méretükön kívül leginkább funkciójuk szerint lehet csoportosítani. A bányavárosok lakói a Kárpátokban, a Felvidéken és Erdélyben már a középkorban nemes- és színesfémeket (aranyat, ezüstöt, réz- és cinkércet) termeltek ki (pl. Selmecbánya, Besztercebánya). Híres sóbányák találhatók Erdélyben (pl. Parajd, Szováta). Vasércet bányásztak Rudabányán, újabban feltárt színesfémeket a Mátrában (recski rézérc), a Bakonyban (ajkai bauxit), a Vértesben (gánti bauxit). Feketeszenet termelnek ki a Mecsekben (Pécs, Komló), de barnaszénbányáink nagy része bezárt (Tatabánya és Oroszlány a Gerecsében, Ózd és Salgótarján az Északi-középhegységben). A XX. század második felében vált nagyarányúvá a kőolaj és a földgáz kitermelése a Zalai-dombságban (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) és a Dél-Alföldön.
A határvárosok elhelyezkedése módosult. A trianoni béke után vált határvárossá Komárom, Gyula.
Hegység-síkság találkozásánál egész várossorok alakultak ki, szép példa erre az Alföld és az Északi-középhegység szélén Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony. Folyó átkelőhelyénél épült ki Szolnok, Szeged, Baja.
A szocialista iparosítással nőtt meg Dunaújváros és Tiszaújváros. A szabadidős elfoglaltságok és az egészséges életmód összekapcsolásával fejlődtek ki a Balaton-parti és a gyógyvizekhez kapcsolódó fürdővárosok (Balatonfüred, Siófok, Hévíz, Sárvár).
Az első városok gyakran várak körül alakultak ki, a világi és az egyházi igazgatási központokban. A szászok kiváltságokat kaptak a XIII. században Erdélyben (pl. Nagyszeben, Brassó, Segesvár környékén) és a Felvidéken. A tatárjárás után (1242), a század második felében, az árutermelés és a pénzforgalom fejlődésével létrejöttek a nyugati városokhoz hasonló, szabad királyi városok (pl. Buda, Pozsony, Sopron, Kassa). Lakóik kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak, adójukat évente egy összegben fizették a királynak, vásártartási és árumegállító jogot nyertek, városfalat építhettek, városi önkormányzatot hozhattak létre.
A bányák közelében bányavárosok alakultak ki, ilyen volt például a Felvidéken Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya.
A legtöbb város a középkorban mezőváros volt: pl. Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Debrecen. Ezek nem rendelkeztek a nyugati városokhoz hasonló kiváltságokkal, inkább csak városias települések voltak. Földesúri joghatóság alatt álltak, lakóik elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak, de kivívtak néhány előjogot (pl. az egy összegű adó fizetését, a vásártartásét).
A városfejlődés a török kiűzése után, a XVIII–XIX. században élénkült meg. A céheket felváltották a manufaktúrák, majd lassan a gyárak. Az ipari forradalom során felgyorsult az urbanizáció folyamata, nőtt a városi lakosság aránya, terjedt a városias életforma. Kiépült az út-, vízvezeték-, csatornahálózat, megjelentek a szolgáltatások (www.sulinet.hu).