Földrajz
5. oldal
Éghajlat
A Kárpát-medence a mérsékelt övezetben, a valódi mérsékelt övben található. Északnyugati részén a nedves-kontinentális, délkeleti részén a száraz-kontinentális éghajlat jellemző. Az éghajlatot befolyásolja a nyugatias szelek révén érvényesülő óceáni hatás és a délről érkező mediterrán hatás is. A Tiszáig az északnyugati, attól keletre az északkeleti az uralkodó szélirány. A medence közepe a legmelegebb és a legszárazabb (www.sulinet.hu).
Magyarország a 45°45' és 48°35' északi szélességek között fekszik, nagyjából középen az Egyenlítő és az Északi-sark között, a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben. Az Alpok, a Kárpátok vagy a Dinári-hegység felfogja az érkező légtömegeket, lecsökkenti a medencébe érkező csapadék mennyiségét. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy aszályos nyarak alakulhatnak ki. Viszont az is előfordulhat, hogy télen megüli a medencét a nehéz, hideg levegő. Májusban betörhetnek a sarki, hideg légtömegek, s veszélyeztethetik a termést. Szeptember második felében időnként mediterrán hatásra jelentkezik a „vénasszonyok nyara” (www.sulinet.hu).
Klikkelj a térképekre, hogy többet megtudj Magyarország éghajlatáról!

Magyarország éghajlata
http://www.met.hu

Az évi átlaghőmérséklet Magyarországon
http://www.met.hu
Az évi középhőmérséklet Magyarországon 10 ˚C körül alakul. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július.

A napsütéses órák száma Magyarországon
http://www.met.hu
A napfénytartam (a napsütéses órák számának évi összege) 1700–2100 óra/év. Az évi csapadékmennyiség Magyarországon nyugatról délkelet felé csökken, átlagosan 800-ról 600 mm-re.
Magyarországon több mint 200 éve zajlanak rendszeres meteorológiai megfigyelések. Ezek alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medence időjárása egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A globális felmelegedés hatására előfordulhatnak enyhe, jóformán hómentes telek, de nagyon aszályos vagy éppen csapadékos, hűvös nyarak is. Az ingadozások és a melegedési tendencia hatására nehezebbé válik a mezőgazdasági termelés, romlik a termelők megélhetése, emelkednek az árak. A jégeső, a késői fagy tönkreteheti a termést, a nagy esők megnehezíthetik a betakarítást.
Vízrajz
Figyeld meg a térképet!

http://cms.sulinet.hu
A Kárpát-medence a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik.
Magyarország gazdag felszín feletti és felszín alatti vizekben is. A XXI. században különösen nagy jelentőségű ez a vízbázis, hiszen rohamosan fogynak a Föld iható édesvízkészletei.
Nézd meg a következő videót Magyarország vizeiről!
https://www.youtube.com/watch?v=N9O1CGwt2vM

http://kolegabor.atw.hu
A felszíni vizek folyó- és állóvizekre oszthatók.
Keresd meg a térképen Magyarország legnagyobb folyóit!
Magyarországon a legnagyobb folyó a Duna, amely a Fekete-erdőben ered, és hosszú útját a Fekete-tengerben
fejezi be. Egész magyarországi szakasza (417 km) hajózható. Legnagyobb bal parti mellékfolyója Magyarországon
az Ipoly, a jobb partiak: a Rába, a Sió és a Dráva (amely már a határon túl éri el a Dunát).
A Tisza a Máramarosi-havasokban ered, és Szerbiában ömlik a Dunába (magyarországi szakasza 596 km).
A Tisza nagyobb bal parti mellékfolyói: a Szamos, a Körös és a Maros, a jobb partiak:
a Bodrog, a Sajó és a
Zagyva. A mezőgazdasági termelés érdekében, a folyószabályzásokat követően csatornákat építettek, pl. a Keleti-
és a Nyugati-főcsatornát.
Keresd meg a térképen Magyarország legnagyobb állóvizeit!
Az állóvizek, a tavak keletkezésük szerint csoportosíthatók. Szerkezeti mélyedésben gyűlt össze a
Balaton (Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, 598 km2), a
Velencei-tó és a
Fertő-tó vize. Forrástó a Hévízi-tó vagy a miskolctapolcai tó.
Szikes tó a Szeged-közeli Fehér-tó és a nyíregyházi Sóstó. Keletkezett néhány tavunk
elgátolással, vagy karsztos területen (dolinató), s vannak mesterséges tavaink (Tisza-tó,
halastavak, kavicsbányatavak). A sekély tavak nyáron gyorsan felmelegednek, télen hamar befagynak.
Emiatt a hagyományos hasznosításon kívül (halászat, nád) jelentős az idegenforgalmuk, amely a
bevételen kívül környezetvédelmi problémákat is felvet.
Magyarország földtani felépítése miatt felszín alatti vizekben is nagyon gazdag. A legfelső vízzáró réteg felett kialakuló talajvíz sokáig az ivóvíz forrása volt, viszont a sok szennyezés miatt a legtöbb helyen ihatatlanná vált. A túlzott csapadékmennyiség vagy az árvizek miatt belvízelöntéseket okozhat, amely tönkreteheti a mezőgazdasági termelést.
A rétegvíz, a nagy nyomás alatti artézi víz jó minőségű ivóvíz. A 25 ˚C-osnál melegebb hévizeink a különösen magas geotermikus gradiens (100 méterenként 6–8 ˚C) következtében alakultak ki. Számos külföldi látogatót is fogadnak a budapesti, hévízi, zalakarosi, hajdúszoboszlói, gyulai fürdők. Nemcsak hőmérsékletük, hanem ásványianyag-tartalmuk miatt is alkalmasak gyógyászati célokra.
A mészkőhegységekben karsztvizek találhatók, amelyeket ivó-, gyógy- és ipari vízként is hasznosítanak.
Nézd meg a következő honlapon található interaktív vízrajzi térképet!
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/interaktiv-foldrajzi-vakterkepgyujtemeny/magyarorszag/magyarorszag-vizrajza-attekinto